9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Kereseti korlát
Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
2. cikk / 9 Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának jogviszonya
Kérdés: Kötelező-e a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján bejelenteni egy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját, aki ellátja az ügyvezetői és az egyéb feladatokat is, de egy másik cégnél van egy heti 20 órás munkaviszonya, ahol a munkabére a garantált bérminimum többszöröse? Elegendő-e napi 4 órára, a minimálbér fele alapján bejelenteni, és beszámít-e ebben az esetben a plusz napi 4 óra a szolgálati idejébe? Hogyan számít be a szolgálati időbe a másik cégnél fennálló heti 20 órás munkaviszony, ha nincs másik bejelentett jogviszony?
3. cikk / 9 Kiegészítő tevékenységű vállalkozó éves keretösszege
Kérdés: Felfüggesztik-e a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy nyugdíjas kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vállalkozásában az adó megfizetése után megmaradó összeg meghaladja a minimálbér 12-szeresét? Jövedelemnek számít-e a betéti társaság személyesen közreműködő kültagja részére havonta fizetett hozamelőleg?
4. cikk / 9 Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja
Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
5. cikk / 9 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
6. cikk / 9 Nyugdíj előtt álló munkavállalók járulékalapja
Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
7. cikk / 9 Szabadságmegváltás és végkielégítés egyéni járulékai
Kérdés: Egy határozatlan időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott munkavállaló 2006. szeptember 30-áig fizetés nélküli szabadságon van, mivel GYES-ben részesül a 2003. szeptember 30-án született gyermeke után. Munkaviszonyát közös megegyezéssel meg kívánják szüntetni 2006. június 30-ával. Kell-e vonni egyéni járulékot a kifizetésre kerülő szabadságmegváltásból, illetve végkielégítésből?
8. cikk / 9 Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei
Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
9. cikk / 9 Járulékfizetési felső határ
Kérdés: Hogyan kell számolni a nyugdíjjárulék felső határát, napra, vagy évben göngyölítve? Példa: A munkavállalónak január hónapban 400 000 Ft volt a fizetése, nyugdíjjárulék-fizetési felső határa januárra viszont csak 331 700 Ft. Ha csak 331 700 Ft-ból vonom le a nyugdíjjárulékot, és a következő hónapban csak 100 000 Ft lesz a fizetése, akkor a következő hónap végére a göngyölített fizetés 500 000 Ft, a járulékfizetési felső határ 631 300 Ft, azaz göngyölítve még nem érte el a dolgozó a felső határt. Ilyenkor a 100 000 Ft fizetésből kell levonni a 400 000 Ft és a 331 700 Ft közötti különbség nyugdíjjárulékát?