7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
2. cikk / 7 Családi gazdaság képviselőjének CSED-e
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy háromfős családi gazdaság képviselője december hónaptól CSED-et szeretne igényelni, amely ellátás mellett tilos keresőtevékenységet folytatni? A CSED folyósításának ideje alatt a gazdaságból származó bevételt szükséges a másik két tag között felosztani?
3. cikk / 7 Szociális szövetkezet tagjai
Kérdés: Be kell jelenteni a szociális szövetkezet tagjait valamelyik hatósághoz abban az esetben, ha a szövetkezet 7 taggal alakult, amelyből 6 fő természetes személy plusz 1 tag az önkormányzat, de jelenleg még semmilyen tevékenységet nem folytatnak, mert egy sikeres pályázatra várnak? A szociális szövetkezet turisztikai és mezőgazdasági tevékenységet kíván folytatni, és az alapszabály szerint a természetes személy tagok kötelesek személyesen közreműködni, amely történhet munkaviszony, egyszerűsített foglalkoztatás, megbízási jogviszony, illetve tagi jogviszony keretében is. A természetes személyek közül egy fő az igazgató-elnök (mellette főállású egyéni vállalkozó), 1 fő a felügyelőbizottság elnöke, 2 fő a felügyelőbizottság tagja, két fő pedig csupán tag, semmilyen tisztséget nem töltenek be.
4. cikk / 7 Aktív korúak ellátásában részesülő családtag foglalkoztatása
Kérdés: Foglalkoztathatja ideiglenesen segítő családtagként a jelenleg aktív korúak jövedelempótló támogatásában részesülő lányát egy egyszemélyes kft. tagja úgy, hogy jövedelmet semmilyen formában nem fizet a számára?
Amennyiben igen, akkor milyen igazolás, illetve bejelentés szükséges a foglalkoztatáshoz, hogy egy esetleges ellenőrzés során ne legyen probléma?
Amennyiben igen, akkor milyen igazolás, illetve bejelentés szükséges a foglalkoztatáshoz, hogy egy esetleges ellenőrzés során ne legyen probléma?
5. cikk / 7 Nyugdíjas munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatása
Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak az öregségi nyugdíjas személyek egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő alkalmazására? Mekkora a minimálisan, illetve a maximálisan adható munkabér összege ebben az esetben? Milyen közterheket kell megfizetni, illetve van-e valamilyen kedvezmény a nyugdíjas foglalkoztatására tekintettel? Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a nyugdíjas személynek a foglalkoztatással kapcsolatban az ellátást folyósító szervhez?
6. cikk / 7 1956-ban született nő
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
7. cikk / 7 Háztartási munka
Kérdés: Hogyan válhat beszámíthatóvá a szolgálati időbe a háztartási munka időtartama annál a munkavállalónál, aki heti két alkalommal jár egy idős asszonyhoz takarítani, illetve segíteni a háztartásban adódó egyéb munkák (pl. bevásárlás, vasalás) elvégezésében, és eddig AM könyvvel, majd egyszerűsített foglalkoztatásra kötött munkaszerződéssel végezte a háztartási munkát, ami számára nyugdíjba beszámító időt jelentett? A munkavállalónak nincs más munkája, csak ebből él, de a foglalkoztató úgy értelmezte az új törvényt, hogy háztartási munkával nem lehet szolgálati időt szerezni.