Balesetitáppénz-jogosultság lejárta

Kérdés:

Hogyan alakul a továbbiakban a társadalombiztosítási jogviszonya egy egyszemélyes kft. tagjának, aki főfoglalkozású (heti 40 órás) munkaviszonyában 2022 márciusában üzemi balesetet szenvedett, kétéves táppénze a napokban jár le, de továbbra is keresőképtelen, és a leszázalékolása folyamatban van? Az érintett a munkaviszonytól teljesen eltérő tevékenységet végző társas vállalkozásban nem vett igénybe táppénzt.

Részlet a válaszából: […] A baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követően munkaviszonyában – keresőképtelenségére tekintettel – mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, de mivel nem jár számára díjazás, szünetel a biztosítása.Társas vállalkozóként viszont biztosított, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Jogosultság álláskeresési járadékra

Kérdés: Jogosult álláskeresési járadékra az a személy, aki egy évet meghaladóan szakképzési munkaszerződéssel került foglalkoztatásra?
Részlet a válaszából: […] ...valamint az elzárás,– a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,– a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásánakidőtartamával.A kérdés tehát tulajdonképpen úgy is feltehető, hogy munkaviszonynak –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Táppénz fizetés nélküli szabadság ideje alatt

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az előre bejelentett fizetés nélküli szabadság lejárta után az a munkavállaló, aki 2016. november 14-től áll kifizetőhelyet működtető munkáltatója alkalmazásában, és a 2017. április 20-tól 2017. június 16-ig igényelt fizetés nélküli szabadságának ideje alatt, 2017. június 3-án közúti balesetet szenvedett, amely miatt előreláthatólag hosszú ideig keresőképtelen lesz? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, mi a teen-dő a fizetés nélküli szabadság lejárta után?
A szabadság kiadásakor a munkáltató írásban felhívta a dolgozó figyelmét, hogy a biztosítása szünetel, ezért egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. A dolgozó a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt Ausztriában dolgozott, de a baleset ideje alatt már ott sem volt bejelentve, mert előbb végeztek az eltervezett munkával.
Részlet a válaszából: […] ...és mikortól meddig dolgozott Ausztriában, ami a folyamatos biztosításban töltött idő szempontjából lényeges lenne. Ugyanis az EU-s tagállamban szerzett biztosításban töltött időt a folyamatos biztosítási idő számításánál figyelembe kell venni abban az esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Személyes közreműködés baleseti táppénz alatt

Kérdés: Veszélybe kerülhet-e az ellátása, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége annak a bt.-tagnak, akit a főfoglalkozású munkahelyén baleset ért, azóta is korlátozott a mozgásában, baleseti táppénzt kap, de a társaságban tagként közreműködik, és tevékenységét otthon végzi?
Részlet a válaszából: […] ...fennáll a heti 36 órás foglalkoztatás, így társasvállalkozóként nem terheli a minimumjárulék-fizetési kötelezettség.Természetesen, ha tagi jövedelemben részesül, utána a társadalombiztosítási ésegyéni járulékokat (nyugdíjjárulék és 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...közterheket. Ilyen jövedelem leheta munkaviszonyból származó jövedelem, egyéni vállalkozóként a vállalkozóikivét, társas vállalkozás tagjaként a személyes közreműködés ellenértéke, azegyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Táppénz-hozzájárulás fizetése kft.-tag keresőképtelensége esetén

Kérdés: Kell-e táppénz-hozzájárulást fizetnie a kft.-nek abban az esetben, ha tagsági jogviszonya alapján biztosított ügyvezetője keresőképtelenné válik?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. meghatározza a társadalombiztosítás fedezeti rendszerét.A törvény szerint a foglalkoztatót egészségbiztosítási- és nyugdíjbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség (együtt: társadalombiztosítási járulék) terheli, a társas vállalkozás a kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Őstermelő beltag járulékfizetése

Kérdés: Magánszemély őstermelő megfizeti a 11 százalék eho-t, egyébként rokkantsági nyugdíjban részesül. Ezen túlmenően egy betéti társaság beltagja, de ott járulékalapot képező jövedelemben nem részesül. Van-e a betéti társaságnak járulék-, illetve tételes eho-fizetési kötelezettsége vele kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási kötelezettsége a betéti társaságnak, ha a beltag személyesen semmilyen formában nem vesz részt a tevékenységében. Ezzel ellentétben, ha a beltag személyesen munkát végez (pl. üzletvezető), akkor társas vállalkozónak, mégpedig ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Egyéni vállalkozó önrevíziója

Kérdés: Egyéni vállalkozó (pályakezdő) 1999-ben, a vállalkozói igazolvány átvétele napján balesetet szenvedett, és 6 hónapon keresztül keresőképtelen volt. Mivel még sosem volt biztosított, így táppénzben sem részesülhetett. Erre az időszakra nem fizetett társadalombiztosítási járulékot. Terhelte-e a vállalkozót járulékfizetési kötelezettség a keresőképtelenség időszakára, és ha igen, van-e arra mód, hogy mentesüljön ez alól? Az akkori MEP-es jegyzőkönyv (APEH átadás miatt) lezárt időszakot képezett-e, lehet-e, kell-e önellenőrizni az 1999. évet?
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszonyban álló, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó kivételével – a minimális bér összegének figyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...két részre bontva – előbb az 50 százalékos, majd a 67 százalékos mértékű munkaképesség-csökkenés esetére vonatkoztatva – taglaljuk az idevonatkozó szabályokat. Az 50 százalékos mértékben megváltozott munkaképességű személy részére – a 8/1983....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Csökkent munkaképességű egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: A munkaképességét 50 százalékban elvesztett (tehát nem rokkantnyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...kivételek, nevezetesen a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni (társas) vállalkozó [Tbj-tv. 4. § e) pontja], akinek a kivétje (tagi jövedelme) után 5 százalékos baleseti járulékot (Tbj-tv. 36. és 37. §-a) fizet(nek), a vállalkozását legalább heti 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.