Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalói és az anyacég között nem áll fenn biztosítási jogviszony, így a juttatást csak személyi jövedelemadó, illetve szociális hozzájárulási adó terheli.Ez utóbbi – mivel külföldi kifizetőről van szó, amely nem jelentkezett be foglalkoztatóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Átalányadózó egyéni vállalkozó 2023-ban

Kérdés:

Milyen lehetőségeik vannak azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik 2023-ban átalányadózást akarnak választani?

Részlet a válaszából: […] ...negyedévente kell megállapítania és bevallania. Szintén változás, hogy az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozónak a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell bevallania...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Ingatlan-bérbeadás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a magánszemélynek, aki a munkája miatt hosszabb időre egy másik városba költözik, és ezért ki szeretné adni üressé vált lakását? Kell adószámot kiváltania vagy vállalkozást alapítania ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...fizetésére kötelezett. A Szocho-tv. 5. §-a (2) bekezdésének h) pontja alapján az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.A bérbeadásból származó jövedelem megállapítása okozhat némi nehézséget, erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Helyesen értelmezi a szabályokat az a mezőgazdasági őstermelő, aki havi 50 ezer forint alapján fizet 10 százalékos nyugdíjjárulékot és 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot, hogy az 1958-as bevallásban nem kell szociális hozzájárulási adót megállapítania, illetve amennyiben 2019-ben a jövedelme nem haladja meg a 4 millió forintot, és egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tesz, akkor évi 600 ezer forintos járulékalapra tekintettel lényegében 0 forint lesz a szociálishozzájárulásiadó-alapja?
Részlet a válaszából: […] ...mezőgazdasági őstermelő – tehát ideértve azokat is, akikre a biztosítás e jogviszonyuk alapján kiterjed – esetében megszüntette a szociális hozzájárulási adó negyedévenkénti bevallásának a kötelezettségét. Ez azt jelenti, hogy még a járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Valóban megszűnt a mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója? Változtak ezzel összefüggésben a járulékfizetésre vonatkozó szabályok is?
Részlet a válaszából: […] ...jelentősen egyszerűsödtek a mezőgazdasági őstermelő szociálishozzájárulásiadó-fizetésére vonatkozó szabályok. Ez azt jelenti, hogy a szociális hozzájárulási adót az érintetteknek nem negyedéves, hanem éves szinten kell meghatároznia, és összegéről az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Mezőgazdasági őstermelő járulékalapja

Kérdés: Választhat a minimálbérnél magasabb járulékalapot egy mezőgazdasági őstermelő, ha előző évi bevétele 3,6 millió forint volt, azaz nem érte el a 8 millió forintot?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulékot, a 4 százalékos természetbeni és a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, és persze a 2 százalékos szociális hozzájárulási adót.Ugyanakkor a NAV – de legalábbis a 1658-as negyed­éves bevallás készítője – nem így látja.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Fizethet a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegénél magasabb alap után járulékokat az egyéni és a társas vállalkozó abban az esetben, ha nem számol el kivétet?
Részlet a válaszából: […] ...magasabb alapú járulékfizetésről.Az említett két esetben mindez azt is jelenti, hogy a magasabb járulékalapnak megfelelő összeg után a szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetni. Végül a Kata-tv. 8. §-ának (4a) bekezdése a főállású kis­adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg a megbízási jogviszonyra, illetve milyen járulékokat kell bevallani és megfizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot is.A biztosítási kötelezettségtől függetlenül az adóelőleg-alapot képező jövedelem után a kifizetőnek 27 százalékos szociális hozzájárulási adót kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű munkaerő-piaci járulékot is köteles megfizetni. Mindezen túlmenően a szociális szövetkezet 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót köteles a részükre kifizetett adóelőleg-alapot képező jövedelem után fizetni. A szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.