25 cikk rendezése:
21. cikk / 25 Nyugdíj előtt álló munkavállalók járulékalapja
Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
22. cikk / 25 Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
23. cikk / 25 Eltartott hozzátartozó jogosultsága egészségügyi szolgáltatásra
Kérdés: Hogyan lehet jogosult egészségügyi szolgáltatásra az a személy, aki a főiskola befejezése után nem tud elhelyezkedni, és a szüleivel közös háztartásban lakik? Amennyiben egy kft., amelyben tag, de személyesen nem működik közre, nyugdíjjárulékot fizet utána, elszámolhatja-e ezt költségként?
24. cikk / 25 Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei
Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
25. cikk / 25 Tagdíj-kiegészítés visszafizetése
Kérdés: Társaságunk egy munkavállalója rokkantnyugdíjas lett, és visszalépett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Mi lesz a cégünk által eddig fizetett 4 százalékos magán-nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítésének sorsa, hisz az nem növeli dolgozónk rokkantságinyugdíj-alapját?
