23 cikk rendezése:
11. cikk / 23 Mérkőzésvezetők és sportolók jövedelme
Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia egy sportegyesületnek a futballmérkőzést vezető bírók, illetve segédbírók részére kifizetett jövedelemből? Milyen jövedelemnek minősül a kifizetett összeg? Milyen módon számolható el a kifizetett utazási költségtérítés? Hogyan fizethető ki a sportolók jövedelme?
12. cikk / 23 Tiszteletdíjban részesülő önkormányzati bizottsági tag ellátásai
Kérdés: Jogosult-e társadalombiztosítási ellátásra egy önkormányzati bizottság választott külsős tagja (nem képviselő), aki havonta bruttó 51 150 forint tiszteletdíjban részesül, tehát javadalmazása nem éri el a minimálbért, és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik? A tiszteletdíjból a 8,5 százalék nyugdíjjárulék, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék és az szja-előleg levonásra kerül, valamint a foglalkoztató megfizeti a társadalombiztosítási járulékot és a tételes eho-t is.
13. cikk / 23 Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása esetén?
14. cikk / 23 Sportrendezvényen közreműködő versenybírók közterhei
Kérdés: A hatályos jogszabályok értelmében milyen közterhek terhelik egy amatőr sportegyesület által rendezett sportrendezvényen közreműködő versenybírók részére kifizetett juttatást?
15. cikk / 23 Kezdő egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
16. cikk / 23 Versenybírók járulékai
Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
17. cikk / 23 Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik azon újságírók után, akik egy újságkiadással foglalkozó kft.-nél a szerkesztést, cikkírást, fotók készítését végzik, foglalkoztatásuk felhasználási szerződés alapján történik, s nyilatkoztak, hogy főállásukban a munkaidejük eléri a heti 36 órát, ha éves jövedelmük eléri, illetve nem éri el az5 200 000 forintot?
18. cikk / 23 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
19. cikk / 23 Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj
Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
20. cikk / 23 Önkormányzati képviselő eho-ja
Kérdés: Ki fizeti a tételes eho-t annál az egyéni vállalkozónál, aki önkormányzati képviselőként havi 37 000 forintos tiszteletdíjban részesül?
