Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...forint átalányban megállapított jövedelem keletkezett (ez anem átalányadózó egyéni vállalkozónál a kivétnek, társas vállalkozónál aszemélyes közreműködésre tekintettel kifizetett díjnak felel meg), mely teljesegészében járulékalapot képez. Februárban csak 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Osztrák állampolgárságú kültag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy betéti társaság osztrák állampolgárságú kültagja után annak érdekében, hogy Magyarországon jogosult legyen egészségbiztosítási ellátásra? Jelenleg maga után megfizeti a havi 4950 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert Ausztriában nem rendelkezik munkaviszonnyal. Mikor és hol kaphatja meg az E109, illetve az S072 számú nyomtatványokat?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből az a lényeges körülmény nem derül ki, hogy akültag a társaság tevékenységében személyesen közreműködik-e. Ugyanis csakszemélyes közreműködése esetén lehet szó társadalombiztosítási jogviszonyról.Amennyiben a személyes közreműködése megvalósul, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Evás bt. beltagjának járulékalapja

Kérdés: Kötelező-e a minimálbér kétszerese után megfizetnie a járulékot egy evás betéti társaság beltagjának, vagy elegendő a minimálbér után?
Részlet a válaszából: […] Az eva hatálya alá tartozó betéti társaság tagjainakjárulékfizetésére – ellentétben az "evás" egyéni vállalkozóval – nemvonatkoznak speciális szabályok. Ennek megfelelően az említett – nyilván kiegészítőtevékenységűnek nem minősülő, illetve többes jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...a társas vállalkozás abiztosított társas vállalkozó után a 29 százalékos társadalombiztosításijárulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett(juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Vállalkozóként biztosított személy egyéni járuléka

Kérdés: Viselheti-e a társas vállalkozás a vállalkozót terhelő járulékkülönbözetet abban az esetben, ha a társas vállalkozóként biztosított személy járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, 2008-tól a minimálbér kétszeresét, és ezt a társas vállalkozás havonta bejelenti az állami adóhatósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó esetében a társadalombiztosítási járulékalapja a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetettjárulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbérkétszeresének megfelelő összeg. Ettől eltérően amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosított társas vállalkozó utána 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társasvállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott,elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Betéti társaság beltagjának járulékfizetése

Kérdés: Választhatja-e egy betéti társaság beltagja a minimálbér utáni járulékfizetést abban az esetben, ha nincs máshol heti 36 órás munkaviszonya, vagy kötelező a minimum-járulékalap után megfizetni a járulékokat? Ebben az esetben egy esetleges ellenőrzés során éves szinten megnézik-e az osztalékkifizetés összegét, tekintettel arra, hogy a nettó 28 ezer forintból a megélhetés lehetetlen? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha van főállású munkaviszonya? Milyen járulékterheket köteles a társaság ebben az esetben fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...meg, hogy az érintett beltag rendelkezik-e egyidejűleg másbiztosítási jogviszonnyal (pl. munkaviszonnyal), illetőleg hogy részére aszemélyes közreműködésére tekintettel fizet-e a cég járulékalapot képezőjövedelmet. Abban az esetben, ha nem rendelkezik heti 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] A hír igaz. A "Gyurcsány-csomag" 2006. szeptember 1-jén és2007. január 1-jén hatályba lépő változtatásait a "2006. évi LXI. törvény egyespénzügyi tárgyú törvények módosításáról" norma hívta életre. Az Art. 17/A. § (1) bekezdése szerint: "A Tbj. 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.