13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Kft.-tag jogviszonyai
Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
2. cikk / 13 Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
3. cikk / 13 Egyetemi előadó közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulékalapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
4. cikk / 13 Beltag GYES-e
Kérdés: Átveheti-e a tartósan beteg 10 éven aluli gyermekükre tekintettel folyósított GYES-t a közös háztartásban élő feleségétől az édesapa, aki egy bt. egyedüli beltagja, és a bt. által számlázott munkáját otthon végzi? A társaság kültagja nem végez munkát a cégben, és alkalmazott sincs. A beltag a társaságból nem vesz fel jövedelmet, de a garantált bérminimum után megfizeti a járulékokat. Szünetel-e a járulékfizetési kötelezettsége a GYES ideje alatt?
5. cikk / 13 Társas vállalkozás tagjainak juttatásai
Kérdés: Juttathat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a társas vállalkozás a tagjainak?
6. cikk / 13 Kutatási tanulmány díjának közterhei
Kérdés: Alkalmazhatja-e egy közhasznú alapítvány az Szja-tv. 1. mellékletének 3.1. pontját, azaz tekinthető-e adómentes kutatói ösztöndíjnak a kifizetendő juttatás abban az esetben, ha az alapítvány az alapszabályban rögzített közhasznú céljával összefüggésben mindenki számára elérhető pályázatot hirdet irodalomtörténeti kutatásokra, a beérkezett munkákat elbírálja, és a legjobbakat publikálja, illetve pénzzel is díjazza? Köthető-e kutatói ösztöndíjszerződés ebben az esetben? Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a kifizetett juttatás után?
7. cikk / 13 Evás bt. beltagjának járulékalapja
Kérdés: Kötelező-e a minimálbér kétszerese után megfizetnie a járulékot egy evás betéti társaság beltagjának, vagy elegendő a minimálbér után?
8. cikk / 13 Minimum-járulékalap
Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
9. cikk / 13 Nyugdíjas ügyvezető jövedelmének járulékai
Kérdés: Helyesen számolta-e el a foglalkoztató a járulékokat az alábbi jövedelmek után? Az Szja-tv. szerinti önálló tevékenység keretében egy gazdasági társaság nyugdíjas magánszemély tagja által megbízási szerződés alapján teljesített ügyvezetői megbízatás díja havi 5000 forint. Az adóalap 10 százalékos költséghányad figyelembevételével a jövedelem 90 százaléka, amely kis összegű kifizetésnek minősül, így a Tbj-tv. 5. § 1/g pontja szerint nem esik biztosítási kötelezettség alá, 11 százalékos eho fizetendő utána? Az Szja-tv. szerinti önálló tevékenység keretében egy gazdasági társaság nyugdíjas magánszemély tagja személyes közreműködésének ellenértéke 5000 forint. A tag kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként biztosított, fizetendő-e utána baleseti járulék, illetve a tagi jogviszony alapján tételes eho?
10. cikk / 13 Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?