6 talált cikk a munkaszüneti nap , táppénz , osztószám , szabadság kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok napidíját a betegszabadság idejére? A diákok havonta fix összegű ösztöndíjat kapnak, de a ledolgozott óráik száma havonta változik attól függően, hogy hogyan jönnek ki az iskolában és a munkahelyen töltött napok. Például: Áprilisban hét napot kellett dolgozniuk a beosztás szerint, és naponta hét óra a munkaidejük, tehát ebben a hónapban az összes ledolgozandó órák száma 49 (7x7). A havi ösztöndíj összege 15 703 forint. A távolléti díj ebben az esetben 15 703/49 = 320,47 forint/óra, azaz 320,47x7 = 2243,29 forint/nap. Ha ebben a hónapban 2 nap betegszabadságon volt a tanuló, akkor a bére 5 napra 11 216 (2243,29x5), a betegszabadságra 3141 forint (2243,29x2x0,7), tehát a havi bruttó ösztöndíj összege 11 216 + 3141 = 14 357 forint lesz. Helyes így a bérszámfejtés? Amennyiben igen, akkor ezt a sémát kell követni a további hónapokban is úgy, hogy az osztószám mindig változik? Bérszámfejtés szempontjából minek minősülnek azok a napok, amikor iskolában vannak a tanulók (igazolt távollét, munkaszüneti nap, szabadnap)?

Kérdés: Mennyi osztószámmal kell számolni a baleseti táppénz számításánál abban az esetben, ha a cégnél az Mt. változása miatt olyan döntés született, hogy 2013. július hónaptól a havibéres dolgozóknál nem számolnak a munkaszüneti nappal, tehát a távolléti díjas idők számításánál csak a tényleges munkanapok számával osztanak, és azt felszorozzák a valóban munkában töltött napokkal? A havibér tartalmazza a munkaszüneti napra járó bért is. Az irányadó hónapban 2013 augusztusában például az érintett munkavállaló esetében két nap fizetett szabadság (csütörtök, péntek) volt, így kiesik 4 nap, augusztus 20-a pedig csütörtökre esett.

Kérdés: Megtalálható valamelyik jogszabályi helyen az az előírás, hogy baleseti táppénz számításánál a pihenőnap osztószámcsökkentő abban az esetben, ha előzőleg szabadságon volt a dolgozó, vagy csak következtetni lehet erre más szabályozásokból?

Kérdés: Figyelembe vehető-e a baleseti táppénz naptári napi átlagának kiszámításánál az április hónapban végzett túlóráért elszámolt bér annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. május 2-án 13.00 órakor üzemi balesetet szenvedett? A munkavállaló munkaideje 5.45-től 14.00 óráig tartott, a baleset napjára megkapta a teljes munkaidőre járó munkabért. A dolgozó 2011. április havi törzsbére 170 240 forint + 2 napra fizetett szabadság 19 348 forint + munkaszüneti napra járó bér 9674 forint + túlóra 35 840 forint.

Kérdés: Mennyi lesz a baleseti táppénz alapja annak a 2009 szeptemberében üzemi balesetet szenvedett munkavállalónak az esetében, akinek a 2009. augusztus havi munkabére 100 000 forint volt, és 2009 szeptemberében a 2009. január-augusztus havi jó munkájáért 50 000 forint jutalomban részesült? Ki kell-e venni a hétvégét is az osztószámból abban az esetben, ha a dolgozó augusztusban két napot (csütörtök, péntek) szabadságon volt? Csökkenti-e az osztószámot a fizetett ünnepnap?

Kérdés: Hogyan kell a baleseti táppénz összegét megállapítani annál a dolgozónál, aki 2004. április 23-án szenvedett üzemi balesetet, 2004. március havi munkabére: 119 200 forint időbéres törzsbér, 5850 forint távolléti díj a fizetett szabadságra, 5850 forint távolléti díj a fizetett ünnepre, 22 720 forint túlóra és 25 000 forint mozgóbér (a mozgóbér munkaszerződésben rögzített havonta járó munkabér). A dolgozó biztosításban töltött napjainak száma 2003. évben 365 nap, ebből 57 napon át táppénzben részesült.