83 cikk rendezése:
1. cikk / 83 Szakképző iskolai tanulók foglalkoztatása
Kérdés: Van valamilyen eltérés a tanulószerződés és a szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatott tanulók társadalombiztosítási közterhei között? Egy vállalkozás rendszeresen foglalkoztat tanulószerződéses tanulókat, de szeptembertől néhányan már szakképzési munkaszerződés alapján fognak munkába állni.
2. cikk / 83 Kedvezmény ekho szerint adózó munkavállalók esetén
Kérdés: Hogyan érvényesítheti a 61/2020. Korm. rendelet alapján járó kedvezményeket a kft. a munkaviszonyban álló dolgozói után, ha azok a minimálbért meghaladó díjazásukra az ekho szerinti adózást választották? Kiterjed-e erre is a kedvezmény?
3. cikk / 83 Nyugdíjas megbízott
Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?
4. cikk / 83 Járulékkötelezettség többes jogviszonyban
Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
5. cikk / 83 Ápolási díjban részesülő mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a családtagjaival közös őstermelői igazolvány alapján gazdálkodást folytató őstermelőnek abban az esetben, ha beteg gyermekének ápolására tekintettel ápolási díjat igényelt, amit 2018. december 1-jétől meg is állapítottak a részére? Be kell jelenteni valamilyen módon az ellátást a NAV felé? Folytathatja továbbra is a tevékenységet a hozzátartozó, vagy van valamilyen korlátozás a munkavégzésre?
6. cikk / 83 Nyugdíj utólagos korrigálása
Kérdés: Megnöveli a nyugdíj számításának alapját a 2004. június 16. és 2006 októbere közötti munkabér abban az esetben, ha egy megválasztott, aktív polgármester 2004. június 16-án, 60 éves korában nyugdíjba vonult, és nyugdíjasként 2006 októberéig – az új polgármester megválasztásáig?- folyamatosan dolgozott? A munkabérből nyugdíjjárulék nem került levonásra, de az önkormányzat minden jelentési és fizetési kötelezettséget teljesített vele kapcsolatban. Amennyiben megnöveli a nyugdíjalapot ennek az időszaknak a keresete, utólag érvényesíthető ez a nyugdíj összegében?
7. cikk / 83 Munkaerőpiaci járulék visszaigénylése
Kérdés: Van valamilyen lehetősége a munka-erőpiaci járulék visszaigénylésére annak a magán-személynek, aki 2012. évben nyugellátás folyósítása mellett dolgozott, és a jogviszonyából származó jövedelméből a munkáltató a munkaerőpiaci járulékot is levonta?
8. cikk / 83 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló járulékai
Kérdés: Valóban igaz, hogy nem kell levonni a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot annak a munkavállalónak a béréből, aki korábban rokkantsági nyugdíjat kapott, jelenleg pedig rokkantsági ellátásban részesül?
9. cikk / 83 Mezőgazdasági őstermelő járulékalapja
Kérdés: A bevétel 20 százalékának tizenketted része alapján kell meghatározni a 2018-ban alkalmazandó havi járulékalapot abban az esetben is, ha egy tevékenységét 2017. október 1-jén kezdő mezőgazdasági őstermelő éves bevétele 2017. december 31-ig kb. 3 millió forint, vagy arányosítani kell a bevételt az évi 8 millió forintos értékhatár figyelembevételével?
10. cikk / 83 Munkavállalás baleseti járadék folyósítása mellett
Kérdés: Nyugdíjasnak minősül a baleseti járadék folyósítása mellett munkát vállaló személy? Milyen mértékű járulékot kell levonni a munkabéréből? A '08 bevalláson melyik alkalmazás minősége kód felel meg a baleseti járadékban részesülő személy esetében?