Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] ...venni (valorizáció).Ha a 2003. december 31-ét követő és 2005. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 128 000 forintnál több, a 128 001-146 000 forint közötti átlagkereset kilencven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Megállapodás szolgálati idő megszerzésére

Kérdés: Kit terhel a járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy háztartásbeli személy, aki nyugellátásra jogosító szolgálati idő megszerzésére megállapodás alapján járulékot fizet, egy betéti társaság kültagja lesz, de személyesen nem működik közre, és jövedelmet nem vesz fel? Továbbra is a megállapodás alapján történik a fizetés, vagy a társaságban válik biztosítottá?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 34. §-a értelmében nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából – magánnyugdíjpénztár tagja esetében a kötelező tagdíj mértékével csökkentett – 2003. január 1-jétől 26,5 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Társadalombiztosítási ellátások megbízási díj alapján

Kérdés: Főállású egyéni vállalkozó megbízási szerződés alapján járulékköteles megbízási díjban részesül. Milyen ellátásokra jogosult ezen megbízási díj után, illetve ez a jövedelem képez-e nyugdíjalapot?
Részlet a válaszából: […] ...biztosított, az a társadalombiztosítás valamennyi ellátására igényt tarthat, amennyiben fennállnak az egyéb jogosultsági feltételek is.Nyugellátás szempontjából azok az időszakok, illetve azok a jövedelmek vehetők figyelembe, mely időszakokra és jövedelmek után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Szolgálati idő számítása

Kérdés: Amennyiben valaki főfoglalkozású alkalmazottként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozik egy munkahelyen, egy másik munkahelyen pedig heti 20 órában, és mindkét jövedelme után levonják a nyugdíjjárulékot, akkor beleszámít-e a szolgálati időbe a 20 órás munkaviszony is?
Részlet a válaszából: […] ...év alatt 365 napnál több szolgálati időre tegyen szert, akárhány egyidejűleg fennálló jogviszonnyal is rendelkezik. A biztosított leendő nyugellátásának a mértéke alapvetően a szolgálati idő hosszától és a nyugdíj alapjául szolgáló (nyugdíjjárulék-alapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Két magánszemély kft.-t hozott létre. A társasági szerződés szerint 70 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag az ügyvezető, és ezt a feladatot munkaviszony keretében látja el. A társasági szerződés tartalmazza azt is, hogy az ügyvezetővel szemben a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja. A 70 százalékos tulajdonos (ügyvezető) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha nem létesíthet munkaviszonyt, akkor mint választott tisztségviselő tagi jogviszonyban (tagi mellékszolgáltatásként) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha sem munkaviszonyt, sem tagi jogviszonyt nem létesíthet, akkor csak megbízásos jogviszonyban végezheti tevékenységét? Ha az ügyvezető csak "saját" társaságában dolgozik, akkor minden esetben meg kell fizetnie a minimálbér utáni járulékokat, valamint az eho-t akkor is, ha személyes közreműködését ellenérték (díjazás) nélkül vállalja?
Részlet a válaszából: […] ...tehát a kérdésben említett többségi tulajdonos tag is az ügyvezetői és az egyéb feladatokat. Csupán tájékoztatásul írjuk le, hogy a nyugellátáshoz elismerhető szolgálati időt nem a munkavégzésre irányuló jogviszony típusa, hanem a biztosításban töltött idő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó rendszeresen, havonta 20 napot fizetés nélküli szabadságon van, közben 4-6 napot dolgozik. Lehet-e ennek valamilyen következménye, és ha igen, akkor mi? Nyugdíj szempontjából megmarad-e a jogfolytonosság?
Részlet a válaszából: […] ...(pl. gyed) nem történt. A kérdező szóhasználata szerinti "jogfolytonosság" tehát nem marad meg, a társadalombiztosítási nyugellátásokra való jogosultsághoz előírt szolgálati időbe a fizetés nélküli szabadság napjai nem számítanak bele....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Téves járulékfizetés

Kérdés: Társaságunk külföldi részvétellel működik, több külföldi munkavállalót alkalmazunk. Néhány hónapig fizettük is utánuk a járulékokat, de most kiderült, hogy nem kellett volna. Hogyan rendezhetjük egészségbiztosítási helyzetüket?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjas és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, illetőleg akire a 11. § szerint a biztosítás nem terjed ki, nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 2001. január 1-jétől 28 százalék, 2002...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
1
…
20
21