Borravaló

Kérdés: Valóban nem tartalmazza a Tbj-tv. a borravaló utáni járulékfizetés lehetőségét? Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásnak ezt követően csak a felszolgálási díj címen kifizetett összeg után kell a közterheket, egészen pontosan a társadalombiztosítási járulékot megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...A külön jogszabály szerinti (71/2005. GKM rendelet) felszolgálási díj után a foglalkoztató volt köteles megfizetni a 15 százalékos nyugdíjjárulékot, míg a vendéglátóüzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Nyugdíjjárulék-túlfizetés visszaigénylése

Kérdés: A Tbj-tv. 78. §-a alapján visszakaphatja valamilyen módon a járulékot az a magánszemély, aki az adategyeztetési eljárás során észlelte, hogy 2009-től 3 éven keresztül a megbízási jog-viszonyában is levonták a nyugdíjjárulékot annak ellenére, hogy a főállásában a jövedelme meghaladta a nyugdíjjárulék felső határát? A magánszemélynek így jelentős összegű nyugdíjjárulék--túlfizetése keletkezett, amiért cserébe semmilyen szolgáltatásra sem számíthat.
Részlet a válaszából: […] ...elévülési időn túl is "visszakaphassa" a jogviszonyával kapcsolatban nem jogszerűen, azaz tulajdonképpen "feleslegesen" megfizetett nyugdíjjárulékot.Az említett jogszabályi hely (1) bekezdése értelmében az Art.-ban meghatározott elévülési idő figyelmen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Amerikai állampolgár részére fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Magyarországon kell megfizetnie a közterheket egy kulturális verseny amerikai illetőségű magánszemély zsűritagja részére járó juttatás után abban az esetben, ha a magánszemélynek Amerikában nincs vállalkozása, és a díjazását a magyar bankszámlájára kapja forintban? Minősíthető művészeti tevékenységnek a zsűrizés, vagy önálló tevékenységként kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...díjazás összege eléri az előzőekben említett összeghatárt, akkor esetében a biztosítási jogviszony létrejön, és a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a díjazásából le kell vonni és be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Nyugdíj-biztosítási adatok megtekintése

Kérdés: Milyen módon tudhatja meg a nyilvántartott nyugdíjadatait egy magánszemély? Mi a teendő abban az esetben, ha az ott szereplő adatokról már most látható, hogy a volt munkáltató tévesen adta meg azokat?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe vehető valamennyi jogviszonyt, megszerzett szolgálati időt, az 1988-tól kezdődő időszakra vonatkozóan a nyilvántartott nyugdíjjárulék-köteles kereseteket, illetve a levont nyugdíjjárulék összegét, továbbá az egyéb szolgálati, jogosultsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Szolgálati idő

Kérdés: Hogyan tudhatja meg egy magánszemély, hogy hány év szolgálati időt szerzett, tekintettel arra, hogy megszűnt a szolgálatiidő-számítás intézménye?
Részlet a válaszából: […] ...vehető valamennyi jogviszonyát, megszerzett szolgálati idejét, az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a nyilvántartott nyugdíjjárulék-köteles kereseteit, illetve a levont nyugdíjjárulék összegét, továbbá az egyéb szolgálati, jogosultsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy az indiai magánszemélyt terhelő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, továbbá a nyugdíjjárulékot vagy a kifizetésre került (nettó) 150 000 forint díjazás bruttó összege alapulvételével kell megfizetnie a kifizetőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása

Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munka­viszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?
Részlet a válaszából: […] ...az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Rokkantnyugdíjas beltag

Kérdés: Lehet-e beltag egy betéti társaságban egy rokkantnyugdíjas személy 2012-ben?
Részlet a válaszából: […] ...illetve azt ajárulékalapot kell érteni, amely után a Tbj-tv. alapján – a járulékfizetésifelső határ figyelmen kívül hagyásával – nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségáll fenn, ideértve az Ekho-tv. szerinti azon ekhoalapot is, amely után amagánszemély 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 13.

Rokkantsági nyugdíj összegének megállapítása

Kérdés: A bruttó vagy a nettó béreket veszik figyelembe az ellátás megállapítása során annak a személynek az esetében, akinek 1997. december 31-éig 30 év munkaviszonya volt, ezután rendszeres szociális járadékban részesült, majd 2011-ben rokkantsági nyugdíjra lett jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...év végi részesedést,prémiumot, jutalmat és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó balesetijáradékot,b) 1997. január 1-jétől a nyugdíjjárulék-alapot képezőkeresetet, több biztosítással járó jogviszony esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Kft. tagjának osztaléka

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli egy kft. tagi jogviszony keretében közreműködő tagja részére 2009-ben jóváhagyott és 2010-ben kifizetett 2008. évi osztalékot? A cégnek két egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tagja van, az egyik tag munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, a másik tag tagi jogviszony keretében működik közre. A munkáltatói jogok gyakorlója a tagi jogviszonyos.
Részlet a válaszából: […] ...de legfeljebb a tevékenységre jellemzőkereset tárgyévi összegének a társas vállalkozói jogviszonyra tekintettel atárgyévre bevallott nyugdíjjárulék alapját meghaladó részére kell megfizetni.Ez a fizetési kötelezettség a társas vállalkozást terheli, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.
1
2