11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Kft. tagjainak biztosítása
Kérdés: Hogyan kell elbírálni egy újonnan alakult kft. három tagjának biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha mindhárman közreműködnek a cég tevékenységében, és ellátják az ügyvezetői tevékenységet is? Az egyik tag magyar állampolgár, a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, a másik szintén magyar állampolgár tag korhatár előtti ellátást kap, a harmadik tag pedig kínai állampolgár, aki Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel tartózkodik, és hazájában semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik. Nyugdíjasnak minősíthető a nők kedvezményes nyugdíjában, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő tag?
2. cikk / 11 Nyugdíjas ügyvezető megbízási díja
Kérdés: Figyelembe vehető a 10 százalékos költséghányad egy betéti társaság nyugdíjas beltagja esetében, aki megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést?
3. cikk / 11 Egyszemélyes kft. tulajdonosának jogviszonya
Kérdés: Helyesen történik a jogviszonyok meghatározása, illetve bejelentése annál az egyszemélyes kft.-nél, amelynek a tulajdonosa alapítói határozat alapján tagi jogviszonyban művezetőként közreműködik a cég tevékenységében, ügyvezetőként viszont nem vesz fel jövedelmet, így ezt a tevékenységet semmilyen jogviszonyban nem jelenti be? A társasági szerződés nem rendelkezik a személyes közreműködésről.
4. cikk / 11 Kéttagú kft. tagjainak jogviszonya
Kérdés: Helyesen állapította meg a jogviszonyokat az a két taggal működő kft., amelynek a többségi tulajdonos tagja heti 40 órás munkaviszonyban végzi a tényleges tevékenységet, a másik nyugdíjas tagja pedig az ügyvezetői teendőket látja el? Kell valamilyen egyéb közterhet fizetni a havi 6660 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékon kívül a nyugdíjas tag után, ha más tevékenységet nem végez? Dolgozhat heti 30 órás munkaviszonyban a többségi tulajdonos tag, ha bizonyíthatóan kevesebb a munka? A társasági szerződés szerint mindkét tag vezető tisztségviselő, de nincs kikötve, hogy ki a munkáltatói jogok gyakorlója, és a szerződés nem rendelkezik a jogviszonyokról sem.
5. cikk / 11 Nyugdíjas ügyvezető tag közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli egy kft. ügyvezetői tevékenységet ellátó nyugdíjas tagja részére kifizetett tiszteletdíj összegét? A tag önállóan látja el a vezető tisztségviselői feladatokat.
6. cikk / 11 -Korengedményes nyugdíjas kft.-tulajdonosok munkavégzése
Kérdés: Milyen módon közreműködhet egy kereskedelemmel, szolgáltatással foglalkozó kft.-ben a két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos, akik 2011. december 31-én korengedményes nyugdíjba mentek, amelyet a cég fizetett ki? A kft.-ben az egyik tulajdonos felesége az ügyvezető, a másik tulajdonos felesége munkaviszonyban dolgozik, és ezenkívül van még egy alkalmazott. A cég a megbízási jogviszonyt gondolja megfelelőnek a két tulajdonos számára.
7. cikk / 11 Kkt. nyugdíjas ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Kell-e havi rendszerességgel járandóságot fizetni egy kkt. 50 százalékos nyugdíjas tagja részére, aki a társasági szerződés szerint önállóan jogosult a cég képviseletére? Fizethető-e a részére a minimálbér 30 százalékát el nem érő megbízási díj?
8. cikk / 11 Nyugdíjas ügyvezető szerződése
Kérdés: Milyen szerződésre van szükség egy tulajdoni részesedéssel rendelkező nyugdíjas ügyvezető esetében, hogy a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett jövedelem után csak 5 százalékos baleseti járulékot kelljen fizetni?
9. cikk / 11 Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
10. cikk / 11 Nyugdíjas ügyvezető közterhei
Kérdés: Helyesen jár-e el az a kft., amely a többségi részesedéssel bíró, ügyvezetői teendőket ellátó nyugdíjas tagja után, aki ezért a tevékenységért nem vesz ki jövedelmet, a munkában töltött napokra megfizeti az egészségügyi hozzájárulást, más közterhet azonban nem?
