Átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót egy nyugdíjas kft.-tag 7 millió forint összegű osztaléka után abban az esetben, ha az érintett átalányadózó egyéni vállalkozóként várható éves bevétele nyolcmillió-négyszázezer forint? Az egyéni vállalkozó 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.
Részlet a válaszából: […] Az osztalék a Szocho-tv. 1. §-ának (1) bekezdése alapján képez adóalapot, amelyre vonatkozik a jogszabály 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott maximum-adóalap. Ez 2024-ben 24×266.800 = 6.403.200 forintot jelent.Az így megállapított adóalapot azonban csökkenti az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Nyugdíjelőleg

Kérdés: A munkabérelőleghez hasonlóan kérhet előleget a havi nyugdíjkifizetések terhére egy nyugdíjas személy?
Részlet a válaszából: […] A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a várható nyugdíjat előre – bizonyos vagy nagyobb összegben, mint a havi nyugdíjösszeg – előlegként nem tudja utalni. Az ellátások folyósítása mindig a tárgyhónapban történik, ettől eltérni nincs lehetőség. Az ellátásokat havonta,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek – függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre – szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet a válaszából: […] ...nem volna egyértelmű a szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség.Az egyik ilyen helyzet, ha a kifizetés időpontjában az érintett már nyugdíjasnak minősül, de a jövedelem olyan időszakra vonatkozik, amely időszakban a biztosítása még fennállt. Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Külföldi művészek szerzői jogdíja

Kérdés:

Külföldi művész magánszemélyek (Magyarországgal kettős adóztatást kizáró egyezménnyel rendelkező, illetve nem rendelkező országokban élők) szellemi termékeik felhasználásából származó szerzői jogdíját egy magyarországi székhelyű, Magyarországon tevékenykedő ügykezelő alapítvány szedi be a felhasználóktól. A jogdíjra jogosult magánszemélyek között vannak aktív korú, saját országukban biztosítási jogviszonnyal rendelkezők, illetve nem rendelkezők, adószámos magánszemélyek, nyugdíjasok, örökösök is. A biztosítotti jogviszony igazolására az ügykezelő alapítvány A1 igazolást kér a művészektől az adózás rendjének megállapítása érdekében, ami többször problémát okoz. Közösségen belüli országokban élőktől csak és kizárólag A1 igazolás fogadható el, vagy más biztosítotti jogviszonyra vonatkozó igazolással is élhetnek? Közösségen kívüli országokban élők esetében elfogadható valamilyen más igazolás az A1 igazolással egyenértékűként? Saját államukban nyugdíjas személyek esetén mi az elfogadható igazolás módja? A havi '08-as járulékbevalláson kiket kell szerepeltetnie az alapítványnak? Csak azokat a külföldi személyeket, akiknek a jogdíját valamilyen adó terheli, vagy azokat is, akiktől semmilyen levonás nem történik?

Részlet a válaszából: […] ...míg harmadik ország esetében a fennálló biztosításnak nincs jelentősége.Az EGT-tagállamban vagy egyezményes államban fennálló nyugdíjas státusz igazolására a nyugdíj-megállapító határozat szolgál. Ugyanez vonatkozik a magyar nyugellátásra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Nyugdíjas státusz igazolása

Kérdés:

Elfogadhatja a munkáltató a nyugdíjas státusz igazolásául az előlegmegállapító végzést, ami 2024. január 1-jétől felváltotta az előlegmegállapító határozatot azoknak az érintett személyeknek az esetében, akik még nem kapták meg a végleges határozatot, mert nem áll minden adat rendelkezésre az öregségi nyugellátás megállapításához? A dolgozók munkaviszonyát nem szünteti meg a munkáltató, folyamatosan tovább dolgoznak.

Részlet a válaszából: […] ...Ellenkező esetben elutasító határozat került volna kiadásra.Így megítélésünk szerint a végzés alapján a foglalkoztató már kezelheti nyugdíjasként az érintett személyt. Más kérdés, hogy a határozat véglegessé (tehát jogerőssé) válásáig a nyugdíjas státusz –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Külföldi ügyvezetők bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Részlet a válaszából: […] ...értelmében biztosítottnak minősülnek.A kft. 60 százalékos tulajdonrésszel bíró tagja azonban – feltehetően saját hazájában – nyugdíjasnak minősül. A Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja értelmében kiegészítő tevékenységet folytató személy: a 6. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Német állampolgár ügyvezető

Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...alpontja értelmében – mindkét vállalkozásában társas vállalkozónak minősül. Mégpedig biztosított társas vállalkozónak, hiszen nem nyugdíjas, illetve Németországban nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, illetve A1-es igazolással.Ennek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Nyugdíjas személy osztaléka

Kérdés: A Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének j) pontja értelmében a Tbj-tv. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő adófizetésre kötelezett személynek az Szja-tv. szerinti egyéb jövedelem kivételével nincs szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége. Ez a szabály valóban azt jelenti, hogy a nyugdíjasnak az osztalék után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...tartozik a fenti körbe, hiszen szociálishozzájárulásiadó-alapként a Szocho-tv. 1. §-ának (5) bekezdése határozza meg, ezért utána a nyugdíjas magánszemélyt változatlanul terheli a szociális hozzájárulási adó.(Kéziratzárás: 2021. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Tartós ápolást végzők időskori támogatása

Kérdés: Valóban kaphat nyugdíj-kiegészítést egy öregségi nyugdíjas személy, aki fogyatékos gyermekét még jelenleg is ápolja?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjban részesülő személyek, akiknek az öregségi nyugdíjra való jogosultságát megállapították, és az öregségi nyugdíj megállapítását megelőzően legalább 20 éven át saját háztartásában ápolták, gondozták gyermeküket, és a tartósan beteg, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Beltag javára kötött biztosítás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
Részlet a válaszából: […] 2019. január 1-jétől minden más személy, például munkáltató, kifizető által a magánszemély javára kötött és e más személy által fizetett díjú biztosításának díja a magánszemély jogcím szerinti jövedelme, kivéve, ha a biztosító szolgáltatására a díjfizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.
1
2
3
…
12