Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...kell megfizetni utána a közterheket is.A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerint a biztosított társas vállalkozó a 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a társas vállalkozástól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Betéti társaság nyugdíjas beltagjának kötelezettségei

Kérdés: Milyen kötelezettségeket kellett volna teljesítenie annak az évekkel ezelőtt létesített betéti társaságnak, amelynek beltagja egy jelenleg 74 éves nyugdíjas, aki semmilyen jövedelmet nem vesz fel a társaságtól? A társaság néhány éve már az eva hatálya alá tartozik, de jelentős bevétele nincs, csak az evajogosultság fenntartása miatt nyújt kis összegű számlás szolgáltatást.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség az érintett személy munkavégzéséhez/személyesközreműködéséhez kötődik, a kérdést az a körülmény dönti el, hogy a nyugdíjasbeltag a társaság tevékenységében munkát végez-e, illetőleg ténylegesenszemélyesen közreműködik-e. Mivel a beltag a bt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 29.

Evás bt. nyugdíjas beltagjának járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el az az Eva-tv. hatálya alá tartozó betéti társaság, amely a személyesen közreműködő nyugdíjas beltagja után kizárólag a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizeti meg, mert a tag semmilyen jövedelemben nem részesül?
Részlet a válaszából: […] ...és személyes közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban és nemmegbízási jogviszonyban teszi.A kérdésben ilyen tagról van szó, aki nyugdíjas, tehátkiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó.A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásában köteles aminimálbérnek megfelelő összeg figyelembevételével a társadalombiztosítási, azegészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot megfizetni akkor is, ha kivétetegyáltalán nem számolt el. Ezt a kötelezettségét nem befolyásolja az akörülmény sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Evaalany bt. kiegészítő tevékenységű tagjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékok fizetésére kötelezett az eva hatálya alá tartozó betéti társaság nyugdíjas beltagja?
Részlet a válaszából: […] ...az egyénivállalkozásokkal – semmilyen közvetlen hatással sincs, annak az általánosszabályok szerint kell eleget tenni.A kérdésben nyugdíjas beltagról van szó, akinek személyesközreműködési kötelezettségéről, illetve annak módjáról nincs információnk,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...-munkaszerződés hiányában – biztosítási kötelezettséget eredményező megbízásijogviszonynak minősítette, mintegy kizárva a nyugdíjas ügyvezető kiegészítőtevékenységű társas vállalkozói jogviszonyát. Az ítélet e tekintetbenegyértelmű, azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.