12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Ellátás változása baleseti táppénz folyósítása alatt
Kérdés: Kell új táppénzalapot megállapítani abban az esetben, ha egy 2021. december 15-én üzemi úti balesetet szenvedett, és azóta folyamatosan keresőképtelen, baleseti táppénzben részesülő munkavállaló leadott táppénzes igazolásán 2022. október 17-től kódváltás történt, és az új "8"-as kód alapján már táppénzre válik jogosulttá? Hogyan kell eljárni annak a dolgozónak az esetében, aki ugyancsak üzemi baleseti táppénzben részesül, de 2022. november 21-én szült? Mindkét dolgozó több éve dolgozik munkaviszonyban a jelenlegi foglalkoztatójánál.
2. cikk / 12 Balesetitáppénz-jogosultság
Kérdés: Jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2019. december 2-án szenvedett üzemi balesetet, amely miatt 2020. január 6-ig keresőképtelen állományban volt?
3. cikk / 12 Táppénz alapja, időtartama
Kérdés: Meddig lesz jogosult táppénzre, és mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak, aki 2018. február 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2018. június 4-től keresőképtelen, és betegszabadságát már kimerítette, így az első naptól táppénzt kap? A dolgozó munka-bére 300?000 forint/hó, előzetes szerződéses munkaviszonya 2017. április 3-tól 2017. április 23-ig tartott, és e jogviszonyában bekövetkezett üzemi balesetéből kifolyólag baleseti táppénzben részesült 2018. január 31-ig.
4. cikk / 12 Munkaviszony megszüntetése táppénz lejárta után
Kérdés: Köteles a munkáltató végkielégítést fizetni annak a munkavállalójának, akinek lejárt az egyéves táppénzes időtartama, és időközben beadta a rokkantsági ellátás iránti kérelmét? Ki kell adni a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot attól az időponttól, amikor az orvos keresőképes állományba vette az egyéves táppénzes időtartam lejárta miatt? Van egyéb kötelezettsége a munkáltatónak ebben az esetben?
5. cikk / 12 Munkába lépés előtt történt baleset
Kérdés: Egy munkavállaló a munkaszerződés aláírását követően, de a tényleges munkába állás előtt, a kötelező munkaalkalmassági orvosi vizsgálatra tartva balesetet szenvedett. Tekinthető ez üzemi úti balesetnek, illetve megilleti a dolgozót ezzel összefüggésben bármilyen ellátás?
6. cikk / 12 40 százalékos egészségkárosodott nő ellátásai
Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult egy 1956-ban született női dolgozó, aki 2010. november 2-ától táppénzen volt, amely az OEP értesítése szerint 2011. október 19-én lejárt, de jelenleg is keresőképtelen, a volt munkakörét nem tudja ellátni, és a rehabilitációs hivatal szerint 40 százalékos egészségkárosodása van, tehát rokkantsági nyugdíjra nem jogosult? A munkavállaló elismert szolgálati ideje 2009. december 31-ig 35 év. Meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyt ebben az esetben, és lemondhat-e a felmondási időről a munkavállaló, ha a munkáltató elengedi?
7. cikk / 12 Köztisztviselő keresőképtelenség miatti távolléte
Kérdés: Kötelező-e leadni a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást, vagy a munkáltató kérhet betegsége idejére szabadságot, illetve túlórák miatti "csúsztatást"? Naptári napra vagy munkanapra jár-e a 15 napos betegszabadság, és van-e maximált összege ennek a járandóságnak? Mennyi a táppénz mértéke, illetve van-e maximált összeg? Van-e valamilyen speciális szabály a köztisztviselőkre vonatkozóan?
8. cikk / 12 Keresőképtelenség igazolásának megtagadása
Kérdés: Kihez fordulhat a munkáltató, illetve milyen szankció alkalmazása lehetséges az alábbi esetben? Egy közalkalmazott 2008. február 18-tól táppénzes állományba került, keresőképtelenségének igazolását a 2008. február 18-tól március 9-ig terjedő időtartamra leadta, mely szerint tovább keresőképtelen. Az igazolás alapján 15 nap betegszabadság kifizetésre került részére, valamint, mivel március 8-tól táppénzre jogosult, igazolását a foglalkoztatói igazolással az Egészségbiztosítási Pénztár felé továbbította a cég. A munkavállaló ezután a munkáltató többszöri megkeresése ellenére sem adott le több orvosi igazolást.
9. cikk / 12 Betegszabadság egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén
Kérdés: Hány nap betegszabadság illeti meg a második, ún. "egyidejűleg fennálló többes" jogviszonyában azt a főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozót, aki 2007. június 1-jétől 2007. december 31-ig fizetés nélküli szabadságot kért, mely idő alatt határozott időre szóló munkaviszonyt létesített egy másik munkáltatóval? A főállású munkaviszonyában 13 nap betegszabadságot vett igénybe 2007. május 31-ig, az erről szóló igazolást az új munkáltatónak átadta.
10. cikk / 12 Táppénz elszámolására jogosult kifizetőhely
Kérdés: Melyik kifizetőhely kötelezett a táppénz kifizetésére az alábbi esetben? Egy cég 2006. szeptember 27-én munkaszerződést kötött egy munkavállalóval, amely szerint a dolgozó munkaviszonya 2006. október 2-án (hétfőn) kezdődik. Előző munkahelyén a munkaviszonya 2006. szeptember 30-án (szombaton) szűnt meg, aznap délután közúti baleset érte, melyben súlyosan megsérült, kórházba került. A baleset nem minősül üzemi balesetnek. A keresőképtelenség ellenére a dolgozó gyógyulása után az új munkahely számít a munkájára, az új munkaviszony létrejött, az előző munkáltatója minden iratát megküldte. A dolgozó 2006. október 1-jétől jogosult táppénzre. Elszámolhatja-e részére október 2-ától a betegszabadságot, majd utána a táppénzt az új munkáltató, vagy ezt csak régi munkáltatója teheti passzív jogon?