6 talált cikk a szüléshez kapcsolódó ellátások alapja , gyermek születése , munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Mi lesz a táppénz, a CSED- és a GYED-ellátások alapja annak a kismamának az esetében, akinek a jelenlegi munkaviszonya 2020. augusztus 1-jén kezdődött, 2020. október 1-jétől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományban volt 9-es kóddal, a szülés ideje 2020. december 6., és a CSED-et a szülést megelőző 28. naptól igényli meg? A munkavállaló két korábbi munkaviszonya 2019. június 1-jétől 2020. június 14-ig, illetve 2020. június 15-től július 31-ig állt fenn.

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.

Kérdés: Mi lesz a CSED, illetve a GYED alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. november 18-tól 2015. november 28-ig GYES-en volt, a 6 évig tartó munkaviszonya 2015. november 30-án megszűnt, 2015. december 1-jén helyezkedett el jelenlegi munkahelyén 8 órás munkaviszonyban 205 000 forint/hó munkabérrel, és második gyermeke születésének várható időpontja 2016. július 24.? Helyesen értelmezi a munkáltató, hogy ha a kismama 2016. év elején veszélyeztetett terhesség miatt betegállományba kerül, akkor elég számára 30 bérezett nap az ellátások megállapításához, tekintettel arra, hogy előtte a munkaviszonyából GYES-en volt?

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult második gyermeke után az az édesanya, akinek a férje Németországban kapott munkalehetőséget, ezért 2010 májusában az egész család odaköltözött, az anya 2011. december 14-ig GYED-ben részesült az itthoni munkáltatójától, ami 2011. december 31-ével jogutód nélkül megszűnt, 2013. január 7-től 2014. január 31-ig a férj német munkáltatójánál dolgozott, 2014 márciusában visszaköltöztek Magyarországra, de elhelyezkedni már nem tud, mivel második gyermekét 2014. júniusra várja?

Kérdés:

Jogosult lesz terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a dolgozó, aki 2013 januárjában fejezte be egyetemi tanulmányait, jelenlegi első munkahelyén 2013. november 1-jétől dolgozik, és szülésének várható időpontja 2014. június 15.? Amennyiben jogosult lesz az ellátásokra, mi lesz azok alapja? Ha 2014-ben veszélyeztetett terhesként táppénzre megy, mi lesz a táppénz alapja, és az hatással lesz-e a GYED összegére?

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani a terhességi-gyermekágyi segély, majd a GYED összegét annak a 2003 júliusától munkaviszonyban álló nőnek, aki jelenleg a második gyermekével GYES-en van, amely 2012. április 12-én jár le? 2009. április 13-tól terhességi-gyermekágyi segélyben, majd a gyermek 2. életévének betöltéséig GYED-ben részesült, és harmadik gyermekének születése 2012. április közepére várható. A szülési szabadságot 2012. március közepétől, a szülés várható időpontját megelőző 28 nappal kívánja igénybe venni. A munkavállaló jelenlegi szerződés szerinti jövedelme 142 000 forint/hó.
Veszélyeztetett terhességére tekintettel kedvezőbb lenne-e a számára, ha a GYES-t megszakítva a szülés időpontjáig táppénzt venne igénybe?