5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Rokkantnyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Foglalkoztatható-e hat hónap eltelte után is egy III. rokkantsági csoportba tartozó nyugdíjas munkavállaló nyugdíja megszüntetése nélkül abban az esetben, ha a hat egymást követő hónapra vonatkozó havi nettó keresete nem éri el a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkeresete összegének 90 százalékát, vagy hat hónap után meg kell szüntetni a munkaviszonyát?
2. cikk / 5 Rokkantsági nyugdíjas és járadékos keresőtevékenysége
Kérdés: Lehet-e egy magánszemély egy betéti társaság beltagja a rokkantsági nyugdíj megállapítása után, és végezhet-e személyes közreműködéssel járó munkát? Lehet-e emellett egy felügyelőbizottsági tagsági viszonya, ahonnan tiszteletdíjat kap? Vonatkozik-e rá valamilyen keresetkorlátozás, ha 2008-tól rokkantnyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az illető nem rokkantnyugdíjas, hanem rokkantsági járadékos?
3. cikk / 5 Rokkantnyugdíjas özvegy özvegyi nyugdíjának feléledése
Kérdés: Megilleti-e az özvegyi nyugdíj azt az özvegyet, akinek férje 1992 szeptemberében meghalt, 1 évig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapott, folyamatosan dolgozott, 2006-ban rokkantsági nyugdíjas lett, és mellette 4 órában dolgozik? Dolgozhat-e tovább, vagy meg kell szüntetnie a munkaviszonyát?
4. cikk / 5 Rokkantnyugdíjas munkavállaló járulékai
Kérdés: Milyen járulékok terhelik a rokkantnyugdíjas személy részére kifizetett munkabért, és nyugdíjjárulék fizetése esetén az öregségi nyugdíj megállapításakor ez a jövedelem beleszámít-e a nyugdíjalapba?
5. cikk / 5 Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai
Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?