7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Kft. tagjainak jogviszonya
Kérdés: Be kell jelenteni "35"-ös kódon többes jogviszonyú társas vállalkozóként egy kft. vezető tisztségviselő tagját, aki heti 10 órás munkaszerződés alapján látja el ezt a tevékenységet, és mellette egy kisadózó betéti társaság főállásúként bejelentett tagja? Hogyan kell eljárni a cég másik két vezető tisztségviselő tagja esetében, akik személyesen semmilyen módon nem vesznek részt a társaság vezetésében, jövedelmet nem kapnak, és akik közül az egyik nappali tagozatos egyetemista, a másik pedig főállású kisadózó egy bt.-ben?
2. cikk / 7 1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása
Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munkaviszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?
3. cikk / 7 Rokkantsági nyugdíjas és járadékos keresőtevékenysége
Kérdés: Lehet-e egy magánszemély egy betéti társaság beltagja a rokkantsági nyugdíj megállapítása után, és végezhet-e személyes közreműködéssel járó munkát? Lehet-e emellett egy felügyelőbizottsági tagsági viszonya, ahonnan tiszteletdíjat kap? Vonatkozik-e rá valamilyen keresetkorlátozás, ha 2008-tól rokkantnyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az illető nem rokkantnyugdíjas, hanem rokkantsági járadékos?
4. cikk / 7 Nyugdíjas vállalkozók közterhei
Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
5. cikk / 7 Osztrák állampolgárságú beltag közterhei
Kérdés: 2004 előtt, illetve után biztosítottá válik-e Magyarországon, és ha igen, milyen járulékokat, illetve eho-t kell fizetni az után az osztrák állampolgárságú, ausztriai lakóhellyel és biztosítással rendelkező magánszemély után, aki betéti társaságot alapított, ahol ő a beltag, és díjazást nem vesz fel?
6. cikk / 7 Kft.-tag jogviszonya
Kérdés: Két magánszemély kft.-t hozott létre. A társasági szerződés szerint 70 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag az ügyvezető, és ezt a feladatot munkaviszony keretében látja el. A társasági szerződés tartalmazza azt is, hogy az ügyvezetővel szemben a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja. A 70 százalékos tulajdonos (ügyvezető) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha nem létesíthet munkaviszonyt, akkor mint választott tisztségviselő tagi jogviszonyban (tagi mellékszolgáltatásként) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha sem munkaviszonyt, sem tagi jogviszonyt nem létesíthet, akkor csak megbízásos jogviszonyban végezheti tevékenységét? Ha az ügyvezető csak "saját" társaságában dolgozik, akkor minden esetben meg kell fizetnie a minimálbér utáni járulékokat, valamint az eho-t akkor is, ha személyes közreműködését ellenérték (díjazás) nélkül vállalja?
7. cikk / 7 Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai
Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?