Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...A Tbj-tv. 31. § (4) bekezdésének a) pontja alapján, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, csak akkor keletkezik utána társas vállalkozóként járulékfizetési kötelezettség, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulásként legfeljebb aminimálbér 50 százalékát meg nem haladóan fizet,azzal, hogy az említett mértéket meghaladó összegetmunkaviszonyból származó adóköteles jövedelemként kell figyelembe venni.A Tbj-tv. szerint járulékalapot képező jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

GYES melletti foglalkoztatás

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie a GYES melletti foglalkoztatás esetén annak a munkavállalónak, aki 8 éve beteg gyermekével GYES-en van, munkaviszonya 2007. május 10-én megszűnt, és 2007. június 20-án 4 órás közalkalmazotti jogviszonyt létesített?
Részlet a válaszából: […] Az a körülmény, hogy a közalkalmazottként munkát végzőszemély egyidejűleg gyermekgondozási segélyben is részesül, az utána felmerülőjárulékfizetési kötelezettségre nézve nincs kihatással. Ezért agyermekgondozási segély mellett munkát végző közalkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...betöltötte, feltéve hogy legalább 38 év szolgálati időt szerzett, ésbiztosítással járó jogviszonyban nem áll. Biztosította) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt,európai parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Kezdő egyéni vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: A tényleges kivét vagy az előző havi minimálbér után kell-e megfizetnie a járulékokat a főállású egyéni vállalkozónak? Mit jelent pontosan az Alkotmánybíróság 42/2007. (VI. 20.) AB határozata, amely szerint alkotmányellenes a kezdő egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályozás, mivel nem biztosítja a kezdő egyéni vállalkozók részére a járulékfizetési alapok közötti választás lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...eltérést ajárulékalap tekintetében, kivéve ha vállalkozási tevékenységével egyidejűleglegalább 36 órás munkaidőt magában foglaló munkaviszonyban is áll, illetőlegközép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytattanulmányokat. A tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 2.

Anyasági támogatásban részesülő kft.-tag járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni az után az anyasági ellátásban részesülő kft.-tag után, aki a cégnél 4 órában dolgozik, és az ügyvezetői teendőket is ellátja?
Részlet a válaszából: […] ...is, hogy a tag – az ügyvezetőiteendők ellátásán túl – munkát is végez a társaságban. Erre a következőkszerint kerülhet sor:– munkaviszony keretében (feltéve hogy tagként nemrendelkezik meghatározó (50 százalékot meghaladó) tulajdoni részesedéssel acégben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 18.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyévre kiadott alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) rendelkezőmunkavállalóval létesített, alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony].Alkalmi munkavállaló:Alkalmi foglalkoztatásnak minősül a munkaviszony, ha amunkáltató ugyanazzal a munkavállalóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Mezőgazdasági őstermelő jogviszonya

Kérdés: Egy munkaviszonyban álló mezőgazdasági őstermelő a gyermekeivel közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, akik nappali tagozatos főiskolai hallgatók (nagykorú eltartottak). Az új rendelkezések értelmében biztosítottakká válnak-e a gyermekek, és milyen járulékokat kell fizetni utánuk, ha a tárgyévet megelőző évben a mezőgazdasági tevékenységükből származó bevétel nem haladja meg a 7 millió forintot?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tisztázzuk: a mezőgazdasági őstermelőbiztosítási kötelezettségére vonatkozó szabályozás [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdési) pontja] csak 2007. január 1-jén lép hatályba. Amennyiben a kihirdetetttörvény addig nem módosul, akkor a kérdésben említett őstermelői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység esetén az átalányadózástközvetlenül megelőző adóévben nem haladta meg a 40 millió forintot), és – nem áll munkaviszonyban. Átalányadózás azonban kizárólag az egyéni vállalkozóitevékenység egészére választható. Tehát nincs olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...megjelölt foglalkozások keretében szereznek adókötelesbevételt. Ha a magánszemély a közterhek megfizetésére az ekho-t választja, avele munkaviszonyra, vállalkozási tevékenységre, megbízásra irányulószerződéses kapcsolatban álló kifizető, munkáltató is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.
1
2