Külföldről kapott tiszteletdíj közterhei

Kérdés: Keletkezik Magyarországon járulékfizetési, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy magyarországi munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár Magyarországgal szociális biztonsági egyezménnyel nem bíró, nem EGT-tagállambeli társaságból kapott igazgatótanácsi térítése után, amennyiben a magánszemély az igazgatótanácsi térítést megalapozó tevékenységet Magyarországon végzi, illetve ha a tevékenységet külföldön végzi?
Részlet a válaszából: […] ...által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.Abban az esetben tehát, ha a munkavégzés helye nem Magyarország, illetve nem EGT-tagállam vagy szociális biztonsági egyezménnyel érintett állam, a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...A 883/2004/EK rendelet előbb említett cikkének előírásai értelmében azonban a kiküldött személy 24 hónap elteltével átkerül a munkavégzés helye szerinti tagállam joghatósága alá, ennek következtében a külföldi magánszemély után jelenleg már Magyarországon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...E tekintetben az illetőségük tehát nem játszik szerepet, a nem önálló tevékenységükből származó magyarországi jövedelmüket a munkavégzés helye szerinti ország, azaz Magyarország adóztathatja. Ez valamennyi jövedelmükre, köztük a különféle...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...melyet a kettős adóztatás elkerüléséről szóló indiai-magyar egyezmény (2005. évi CXLIV. tv.) 15. cikke szabályoz. E cikk értelmében a munkavégzés helye szerinti állam – esetünkben Magyarország – adóztathatja az itt elért jövedelmet. (Az említett cikk ugyan ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Maláj állampolgár megbízási jogviszonya

Kérdés: Keletkezik társadalombiztosítási jogviszonya a magyar vállalkozásnál annak a malajziai állampolgárnak, aki megbízási szerződés alapján végez üzletviteli tanácsadást a cégnek Malajziában? A megbízottnak a megbízási díj után kell Malajziában adót, illetve járulékot fizetnie? A malajziai állampolgár Magyarországon nem rendelkezik állandó lakóhellyel, egy évben 183 napnál kevesebbet tartózkodik Magyarországon, az éves megbízási díj meghaladja a 10 000 USD-t, illetve a megbízónak nincs fióktelepe, leányvállalata Malajziában. Mennyiben változtatna a helyzeten az a tény, ha a megbízás teljesítése részben Malajziában, részben Magyarországon történne?
Részlet a válaszából: […] ...a felek között létrejött szerződésre választott jog határozza meg. Magyarországi biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget a munkavégzés helyétől függetlenül kizárólag az eredményez, ha a felek a magyar jog (Ptk.) alapulvételével kötöttek egymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Magyar állampolgár malajziai megbízási jogviszonya

Kérdés: Hol kell megfizetnie a személyi jövedelem­adót, illetve melyik országban, és milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a Magyarországon biztosítási jogviszonyban lévő magyar állampolgárnak, aki megbízás keretében Malajziában is munkát végez egy malajziai cég telephelyén? A magyar állampolgár Malajziában nem rendelkezik állandó lakóhellyel, egy évben 183 napnál kevesebbet tartózkodik kint, a megbízónak nincs semmilyen fióktelepe vagy leányvállalata Magyarországon, az éves megbízási díj pedig meghaladja a 10 000 USD-t. Mennyiben változtatna a helyzeten az a tény, ha a munkavégzés részben Malajziában, részben Magyarországon történne?
Részlet a válaszából: […] ...és a magyar magánszemély melyik ország joga szerint szerződött. Magyarországi biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget a munkavégzés helyétől függetlenül kizárólag az eredményez, ha a felek a magyar jog (Ptk.) alapulvételével kötöttek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Munkáltató által nyújtott internethasználat díjának közterhei

Kérdés: Milyen személyijövedelemadó-, illetve járulékfizetési kötelezettség keletkezik a munkáltató által nyújtott internethasználat díja után?
Részlet a válaszából: […] ...nemzárható ki, kivéve ha a törvény a magáncélú használatot adóztathatókörülményként határozza meg.A munkavállalók részére a munkavégzés helyén, a készenlétbenlévő dolgozók részére otthoni munkavégzés céljából biztosítottinternethasználat, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.