Kft. tagjainak jogállása

Kérdés: Van-e valamilyen hátrányos következménye annak, ha egy 1999-ben alakult családi vállalkozásként működő kft. 20 százalékos tagja csak heti 20 órában dolgozik a cégnél? A tagnak máshol nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya. Lehetséges-e, hogy sem a 20 százalékos tag, sem a másik – 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező – tag sehol, semmilyen jogviszonyban ne legyenek bejelentve? Állhat-e munkaviszonyban a társaságnál a két tag? Van-e jelentősége annak, hogy a társasági szerződés ír-e elő közreműködési kötelezettséget a tagok részére? Amennyiben a munkáltatói jogokat és az ügyvezetői teendőket is ellátó többségi tulajdonos munkaviszony keretében végzi tevékenységét, ki írja alá a munkaszerződést az ő esetében?
Részlet a válaszából: […] ...is. Atulajdoni viszonyoknak tehát a jogalkotó nem tulajdonít jelentőséget amunkaviszony létesíthetősége szempontjából. A kft. munkavállalóival szemben amunkáltatói jogokat – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – azügyvezető gyakorolja [Gt. 28...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Cseh állampolgárságú kft.-tag közterhei

Kérdés: Mikortól és milyen járulékfizetési kötelezettsége vannak annak a kft.-nek, amelynek egy munkaviszonyban foglalkoztatott magyar állampolgárságú, és egy tagi jogviszonyban közreműködő cseh állampolgárságú ügyvezetője van. A cseh állampolgárságú ügyvezető a cég többségi tulajdonosa, díjazást nem vesz ki. Mint külföldi állampolgár után a cég eddig semmiféle járulékot nem fizetett, igazolásuk van arról, hogy Csehországban, a saját cégében betöltött ügyvezetői állás után a járulékokat megfizetik utána.
Részlet a válaszából: […] ...állampolgárságú ügyvezető után a társadalombiztosítást megilletőfoglalkoztatói és egyéni járulékokat, továbbá a munkaadói és munkavállalóijárulékokat az általános szabályok szerint munkaviszonyának kezdetétőlteljesíteni kell. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Rendszeres szociális járadékban részesülő ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozó a rokkantságinyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint folytathat keresőtevékenységet.Mindez azt jelenti, hogy megszűnik a munkavállaló járulékravaló jogosultsága, ha rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta nemlényegesen kevesebb annál, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Külföldi cég magyar állampolgárságú ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Külföldi cég magyar képviseletének magyar állampolgárságú, tagi jogviszonnyal rendelkező ügyvezetője január 1-jétől a külföldi cégtől kapja a jogviszonyára járó bérét és az osztalékát. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar képviseletet a tagi jogviszony után, ha az ügyvezető nem vesz fel semmiféle járandóságot, bért, osztalékot a magyar képviselettől?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti biztosítási jogviszonyról nem lehet szó. Az anyacég által kifizetett juttatással összefüggésben sem a magyar társaságnak, sem a munkavállalónak nem keletkezik társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége. Azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.