13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Megállapodás szolgálati időre
Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy egy jelenleg semmilyen biztosítási jogviszonyban nem álló személy szolgálati időt szerezzen?
2. cikk / 13 1959-ben született személy
Kérdés: Mikor mehet nyugdíjba egy 1959-ben született személy, aki felsőfokú tanulmányait nappali tagozaton végezte, 2 gyermeke születésekor 5 évig otthon volt, és regisztrált munkanélküliként is nyilvántartották? Hogyan számítják az ellátás összegét?
3. cikk / 13 Jogviszonyok igazolása
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, aki kérte a jogviszonyai igazolását a nyugdíj-biztosítási szervtől, de az igazolás az 1992. december 15-től 1993. május 28-ig tartó munkanélküli-járadék, valamint az 1993. május 29-től 1993. november 30-ig kapott átképzési támogatás időszakát egyáltalán nem, az 1993. december 15-től 1998. június 30-ig tartó gyermeknevelési támogatás idejéből pedig csak az 1998. január 1-jétől június 30-ig tartó időtartamot tartalmazza? A magánszemély rendelkezik az önkormányzat által kiadott igazolással, amely szerint a megadott időszakban gyermeknevelési támogatásban részesült, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Jogorvoslati Főosztály által korábban kiadott "Szolgálati idő adatlap" megnevezésű igazolással a munkanélküli-járadék, valamint az átképzési támogatás időszakáról.
4. cikk / 13 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: A nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapítása során csökkentik a szolgálati időt a táppénzes időszakokkal, vagy az ellátás összege csökken a kieső járulékfizetés miatt?
5. cikk / 13 Munkanélküli-járadék figyelembevétele szolgálati időként
Kérdés: Szolgálati időnek számít-e az 1994-1995-ig tartó munkanélküli-járadék időtartama, tekintettel arra, hogy a járulékot levonták az ellátásból?
6. cikk / 13 Rehabilitációs járadék
Kérdés: A rehabilitációs járadék összege magasabb, mint a rokkantsági nyugdíj összege? Mitől függ a rehabilitációs járadék összege, illetve magasabb-e ez az összeg, mint a rokkantsági nyugdíj? Milyen feltételekkel vehető igénybe az ellátás?
7. cikk / 13 Dél-koreai állampolgárságú munkavállaló közterhei
Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?
8. cikk / 13 Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj
Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
9. cikk / 13 Rehabilitációs járadék
Kérdés: Valóban igényelheti-e a rokkantsági nyugdíj helyett a magasabb összegű rehabilitációs járadékot az a 47 éves kőműves, aki 2008. február 12-éig jogosult táppénzre, de nehéz fizikai munkát nem végezhet? Mit kell tennie?
10. cikk / 13 Ápolási díj időtartamának figyelembevétele szolgálati időként
Kérdés: Egy nagyközség egyesített szociális egészségügyi pedagógiai szolgálatánál dolgozó hölgy 1996. január 1-jétől 1999. január 30-ig otthon ápolta édesanyját, de ápolási díjat nem kapott. 1947. december 17-én született, 33 éves munkaviszonya van, de ha lehetőség van rá, ezt a három évet is szeretné figyelembe vetetni a nyugdíjnál. Van-e erre mód?
