Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...csak a közterhek vonatkozásában történik, hiszen a nyugdíjazás napjától a munkavállaló kiegészítő tevékenységűnek minősül, így a munkabéréből kizárólag a személyi jövedelemadót kell majd levonni, társadalombiztosítási járulékot nem, illetve a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Öregségi nyugdíjas személy megbízási jogviszonya

Kérdés: Számítania kell az öregségi nyugdíj folyósításának korlátozására annak az ellátásban részesülő személynek, aki megbízási szerződés keretében rendszeres munkát végez?
Részlet a válaszából: […] ...végez, amely biztosítással jár, és a munkából származó jövedelem meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát. Ezt az összeget nevezik hétköznapi nyelven éves keretösszegnek. Az éves keretösszeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen feltételekkel dolgozhat egy korhatárt még be nem töltött, nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy, hogy semmiképpen se kerüljön veszélybe az ellátása? Melyek azok a szabályok, amelyeket mindenképpen ismernie kell?
Részlet a válaszából: […] ...jogú nyugdíjasnak minősülő személy által az Mt. szerint létesített munkaviszonyban szerzett jövedelem. Vagyis a munkaviszonyban szerzett munkabért nem kell beszámítani a keretösszegbe.A keretösszeg átlépése miatt az öregségi nyugdíjak közül kizárólag a nők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Kereseti korlát

Kérdés: Valóban eltörölték 2018. augusztustól a nők kedvezményes nyugdíja mellett végzett munka kereseti korlátját? Ez azt jelenti, hogy a dolgozó bármennyit keres a nyugdíj mellett, az ellátás nem kerül megszüntetésre?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy nyugdíj-járulék-alapja meghaladja a tárgy-év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (2018-ban 2?484?000 forintot), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] ...osztalék nem képezi a nyugdíjjárulék alapját, ezért azt az éves keretösszeg meghatározásakor nem kell számításba venni.A legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosa (éves keretösszeg), 2017. évben 2?295?000 forint az az összeg, amit a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

1955-ben született nő

Kérdés: Kérheti a nyugdíjazását egy 1955-ben született nő úgy, hogy az ellátás mellett továbbra is dolgozik, és 2016. december 31-éig 40 év 285 nap szolgálati idővel rendelkezett?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

1953-ban született személy

Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Nyugdíj szünetelése

Kérdés: Vállalhat nyugdíjasként egyetemen vezetői állást egy 1952-ben született személy? Szüneteltetni kell a nyugdíjat ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme, pontosabban a nyugdíjas személy által fizetett nyugdíjjárulék alapja a tárgyéven belül meghaladja a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), 2016-ban 1 998 000 forintot, szüneteltetni kell, kivéve az 1954. évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.

Szolgálati járandóságban részesülő személy jövedelemkorlátja

Kérdés: Érdemes fellebbeznie annak a szolgálati járandóságban részesülő személynek, aki 2014. október havi megbízási díját 2014 decemberében kapta meg, és mivel ezzel az összeggel az éves jövedelme meghaladta a minimálbér 18-szorosát, bejelentést tett a nyugdíjfolyósítóhoz, illetve december havi ellátását visszafizette a jövedelemkorlát túllépése miatt, ezt követően pedig határozatot kapott a november-december havi járandósága visszafizetésére vonatkozóan is, mivel a NAV adatszolgáltatása alapján az került megállapításra, hogy a jövedelemkorlátot már október hónapban elérte?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.
1
2
3
4