10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Megbízási díj
Kérdés:
Biztosítottá válik az a nyugdíjas személy, akinek a havi megbízási díja megbízási szerződés alapján 250.000 forint napi két óra feladat ellátásáért? Le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a magánszemélytől ebben az esetben? A munka- és tűzvédelmi tevékenységet ellátó személy egy kft. tulajdonos-ügyvezetője, a szerződés a megbízó és a kft. között jött létre, amely minden hónapban számlát fog kiállítani a megbízási díj összegéről.
2. cikk / 10 Járulékkötelezettség többes jogviszonyban
Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
3. cikk / 10 Polgármester nyugdíjazása
Kérdés: Kérheti a nyugdíj megállapítását a megbízatása megszüntetése nélkül egy 1954-ben született főállású polgármester, aki 2017. decemberben eléri a nyugdíjkorhatárt? Elláthatja majd a polgármesteri feladatait a továbbiakban az öregségi nyugdíj mellett?
4. cikk / 10 1953-ban született személy
Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
5. cikk / 10 Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Megkaphatja visszamenőlegesen a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást az a főállású kisadózó, aki most várja a nyugdíj-megállapító határozatot, de a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy már tavaly jogosulttá vált az ellátásra? Az igénylésre azért nem került sor korábban, mert több helyről is azt az információt kapta, hogy a kisadózó vállalkozó egy év alatt csak háromnegyed év szolgálati időt szerez.
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
6. cikk / 10 Öregségi nyugdíjas személy megbízási díja
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie annak a saját jogú öregségi nyugdíjas személynek, aki a nyugdíj mellett megbízási jogviszony keretében képviseletet lát el?
Megbízási szerződés alapján foglalkoztatott személynek abban az esetben kell járulékot fizetnie, ha a jogviszonyra tekintettel biztosítottnak minősül. A megbízási szerződéssel vagy egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban személyesen munkát végző személy – a közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – csak abban az esetben biztosított, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát (2015-ben 31 500 forint), illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét (1050 forint). A járulékalapot képező jövedelem számítása során a megbízási díj igazolt költségekkel, illetve a 10 százalékos költséghányaddal csökkentett részét kell figyelembe venni.
Megbízási szerződés alapján foglalkoztatott személynek abban az esetben kell járulékot fizetnie, ha a jogviszonyra tekintettel biztosítottnak minősül. A megbízási szerződéssel vagy egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban személyesen munkát végző személy – a közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – csak abban az esetben biztosított, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát (2015-ben 31 500 forint), illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét (1050 forint). A járulékalapot képező jövedelem számítása során a megbízási díj igazolt költségekkel, illetve a 10 százalékos költséghányaddal csökkentett részét kell figyelembe venni.
7. cikk / 10 Nyugdíjas vállalkozó
Kérdés: Van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége annak, aki 40 év munkaviszony után májustól kérte a nyugdíjazását, de mellette szeretné tovább folytatni a vállalkozását? Mennyit dolgozhat a nyugdíj mellett, hogy ne veszítse el a jogosultságát a nyugellátásra?
8. cikk / 10 Egyéni vállalkozó korengedményes nyugdíja
Kérdés: Meg kell-e szüntetnie az egyéni vállalkozói jogviszonyát, vagy elég szüneteltetnie a vállalkozói tevékenységét annak a munkavállalónak, aki a munkáltatójával kötött megállapodás alapján ebben az évben korengedményes nyugdíjba vonul, és a munkaviszonyát ezzel egyidejűleg a jogszabályi előírások értelmében megszünteti? Korengedményes nyugdíjazása után folytathatja-e tevékenységét kiegészítő tevékenységűként egy evás egyéni vállalkozó, illetve van-e ennek valamilyen korlátja a nyugdíj szempontjából?
9. cikk / 10 Kiegészítő tevékenységű evás társas vállalkozó jövedelme
Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 12. havi minimálbér összegében meghatározott jövedelemkorlátot, illetve vonatkozik-e ez egy evás betéti társaság beltagjára is, aki 2008. július 25-től – 57. életéve betöltésétől – nyugdíjas, és nem vesz ki jövedelmet a társaságból?
10. cikk / 10 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?