Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Elveszítheti a rokkantsági ellátásra való jogosultságát az a személy, aki a bérjövedelme mellett osztalékjövedelmet szerez, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok szerint adózó jövedelmet realizál?
Részlet a válaszából: […] ...ellátást abban az esetben, ha az érintett keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.Az említett kereseti korlát meghatározásánál a keresőtevékenységből származó, nyugdíjjárulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Korengedményes nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
Részlet a válaszából: […] ...álló ügyvezető után – feltéve hogy díjazásban részesül, és annakösszege eléri a biztosításra előírt összeghatárt (a minimálbér 30 százalékát) -nem egészségügyi szolgáltatási járulékot, hanem az általános szabályok szerinta 27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Rokkantsági nyugdíjas és járadékos keresőtevékenysége

Kérdés: Lehet-e egy magánszemély egy betéti társaság beltagja a rokkantsági nyugdíj megállapítása után, és végezhet-e személyes közreműködéssel járó munkát? Lehet-e emellett egy felügyelőbizottsági tagsági viszonya, ahonnan tiszteletdíjat kap? Vonatkozik-e rá valamilyen keresetkorlátozás, ha 2008-tól rokkantnyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az illető nem rokkantnyugdíjas, hanem rokkantsági járadékos?
Részlet a válaszából: […] ...követően a rendszeresnyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelezőlegkisebb munkabér (minimálbér) összegét [Tny-tv. 36/D. § (1) bekezdése]. Arokkantsági nyugdíjra jogosultság tekintetében a törvény tehát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.