12 talált cikk az ügyvezető jogállása , megbízás , minimálbér kifejezésre

Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat egy kft. 2011. december 31-ig rokkantsági nyugdíjban részesült, jelenleg pedig rokkantsági el-látásban részesülő tagja után, aki eddig nem dolgozott a cégben, csak osztalékot kapott, márciustól azonban várhatóan ő fogja ellátni az ügyvezetői teendőket havi 30 ezer forintos megbízási díjért? Milyen összeget kell ebben az esetben beszámítani a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet, ha az érintett tag személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, ami már a garantált bérminimum alapulvételével történő járulékfizetéssel jár?

Kérdés: Mi a járulékok alapja egy többszemélyes kft. egyik tagjának az esetében, aki a társasági szerződés szerint a cég egyik ügyvezetője is, de a tényleges vezetői tevékenységet a társa végzi, aki önállóan képviselheti a céget? Dolgozhat heti 20 órás munkaviszonyban a tag a saját cégénél ebben az esetben?

Kérdés: Elláthatja egy kft. ügyvezetői tevékenységét napi 2 órás munkaviszonyban a társaság tagja abban az esetben, ha ezenkívül semmilyen más jogviszonya nincs? Nem minősül ez nyilvánvaló járulékcsökkentésnek?

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy társas vállalkozás 90 százalékos tulajdonrésszel rendelkező tagja, akit a társasági szerződés határozatlan időre megbízott az ügyvezetéssel? Jelenleg főállású tagként van bejelentve, de egy előadáson hallott információ szerint ez nem helyes. Egy másik információ szerint viszont a 75 százaléknál magasabb tulajdoni hányaddal rendelkező ügyvezető nem állhat munkaviszonyban a cégénél.

Kérdés: Milyen jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket egy kft. 5 százalékos részesedéssel rendelkező nyugdíjas tulajdonosa? Milyen járulékokat kell utána fizetni, ha semmilyen díjazásban nem részesül? Az ügyvezető lehet-e munkáltatója a 95 százalékos részesedéssel rendelkező, munkaviszonyban álló másik tagnak?

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a megbízási jogviszonyban álló ügyvezetőnek, aki rendelkezik heti 36 órás alkalmazotti munkaviszonnyal? Helyesen értelmezzük-e, hogy megbízási jogviszony esetében a személyi jövedelemadó alapja a megbízási díj 90 százaléka, a járulék alapja pedig a megbízási díj 100 százaléka?

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett és működő kft. vegyes tulajdonban van. A cég tulajdonosi összetétele: 60 százalék külföldi cég tulajdona, 20 százalék külföldi magántulajdon (két fő 10+10 százalék), 20 százalék magyar magántulajdon (három fő 10+5+5 százalék). A társasági szerződés szerint öt ügyvezető van, éspedig a két fő külföldön élő külföldi állampolgárságú tulajdonos, illetve a három, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú tulajdonos. A kft. irányítását a három, magyarországi társas tag – ügyvezető – látja el, mindhárom főállásban. Ezek közül jelöli ki a társasági szerződés a munkaügyi feladatokat ellátó ügyvezetőt aki "társas tag, főállásban" besorolásban szerepel. A másik két magyarországi ügyvezetőt munkaviszonyban foglalkoztatják, illetve számolják el. E három egyén Magyarországon bejelentve biztosított. A két külföldi állampolgár egyéni tulajdonos, ügyvezető, a magyarországi napi munkában nem vesz részt, évenként egy-két alkalommal jelennek meg Magyarországon, a taggyűléseken. Valójában az említett külföldi állampolgár tagok a kft. munkájában oly módon vesznek részt, hogy az egyik magyarországi ügyvezető megy el a külföldön lévő, de a jelen társaságban tulajdonosként szereplő cég székhelyére, és ott beszámol a magyarországi cég tevékenységéről. Ezek az ügyvezetők Magyarországon nem vesznek fel díjazást, biztosítottként bejelentve nincsenek, ezért járulékfizetés sem történik utánuk. Helyes volt-e kft. gyakorlata eddig? A Gt. 2006. július 1-jei változása miatt változtatni kell-e a másik két, Magyarországon biztosított tag ügyvezetői státusán? A két külföldi társas tag ügyvezető után meg kell-e fizetni az előírt alap után a járulékokat?

Kérdés: Egy kft. 2003-ban alakult 2 fővel 50-50 százalékos tulajdoni részaránnyal. A cégbírósági végzés alapján az egyik alapító tag az ügyvezető és a munkáltatói jogok gyakorlója is, de a másik tag is személyesen közreműködik. Mivel a többségi korlát nem érvényesül, mindkét tag munkaviszonyban látja el feladatait. A munkaszerződés szerint az ügyvezető fizikai munkát is végez a társaságban. 2006. július 1-jétől maradhat-e az ügyvezető munkaviszonya, vagy az ügyvezetést kizárólag megbízási jogviszonyban láthatja el, és így kétféle jogviszonya lesz? Esetleg ésszerűbb megoldás lenne, ha tagi jogviszonyra módosítja a kft. az ügyvezető jogállását?

Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.

Kérdés: Kell-e valamilyen megállapodást kötni, jövedelmet fizetni, illetve közterheket leróni a kft. ügyvezetője után, ha nem tagja a társaságnak? A cég két alapító taggal indult, akik személyesen nem működnek közre a társaság tevékenységében, és megalakulása óta még semmilyen tevékenységet nem végzett.