1953-ban született férfi átmeneti járadéka

Kérdés: Kaphat-e átmeneti járadékot egy 1953-ban született férfi, aki most rendszeres szociális járadékban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...már újösszegben kerül meghatározásra.A rokkantsági ellátás összegea) a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de nem lehet kevesebba minimálbér 30 százalékánál, 27 900 forintnál, ugyanakkor annak 45 százalékát,41 850 forintot sem haladhatja meg, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Házastárs foglalkoztatása családi gazdaságban

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezhet munkát a férje családi gazdaságában az a feleség, aki jelenleg 50 százalékos munkacsökkenésére tekintettel szociális ellátásban részesül, és rendelkezik egy 4 órás munkaviszonnyal is? Az ellátást semmiképpen sem szeretné elveszíteni.
Részlet a válaszából: […] ...családtagmezőgazdasági őstermelőnek minősül az Szja-tv. 3. § 18. pontja alapján. Ekkor aTbj-tv. 30/A. §-a értelmében a minimálbér alapulvételével köteles afoglalkoztatót terhelő 24 százalékos mértékű nyugdíj-biztosítási járulékot és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Szolgálati idő megváltása

Kérdés: Megválthatja-e az öregségi nyugdíjhoz szükséges fennmaradó szolgálati időt az az 1949 szeptemberében született magánszemély, aki először Magyarországon, majd az NDK-ban dolgozott, jelenleg pedig Ausztriában áll munkaviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...fizetendő nyugdíj-biztosítási ésnyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető napok és a megállapodásnapján érvényes minimálbér harmincadrészének szorzata, a fizetendőnyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék mértéke 33,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Átmeneti járadékban részesülő személy egyéni vállalkozóvá válása

Kérdés: Kaphatja-e továbbra is az átmeneti járulékot az a személy, aki a járadék folyósítása mellett egyéni vállalkozóként is kíván dolgozni? Mennyi társadalombiztosítási járulékot kellene fizetnie ebben az esetben a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...visszaadásáig – attólfüggetlenül, hogy folytat-e vállalkozói tevékenységet – a fizetendő társadalombiztosításijárulék mértéke a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 százalék,az e fölötti rész után 29 százalék, ebből a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

40 százalékban egészségkárosodott munkavállaló

Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ...folytat, és az általa fizetendőnyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelezőlegkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizenkétszeresét (továbbiakban:éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Nyugellátásban részesülő személyek munkavállalása 2010-től

Kérdés: 2010-től dolgozhat-e heti 2 órás részmunkaidőben egy 1948. szeptemberben született, 41 év szolgálati idővel rendelkező öregségi nyugdíjas munkavállaló, és ha igen, milyen feltételekkel? Milyen feltételekkel dolgozhatnak 2010-től az előrehozott öregségi nyugdíjban, a rokkantsági nyugdíjban, illetve a szociális járadékban részesülő személyek?
Részlet a válaszából: […] ...folytat-e, és az általa fizetendőnyugdíjjárulék alapja meghaladja-e a tárgyév első napján érvényes kötelezőlegkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizenkétszeresét (az éveskeretösszeget). Az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Társas vállalkozó táppénzjogosultságának lejárta

Kérdés: Jogosult lesz-e valamilyen ellátásra a 365 nap táppénz lejárta után egy társas vállalkozóként biztosított személy? Amennyiben semmilyen ellátásra nem jogosult, hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége, illetve mi a teendő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...amikortól a társas vállalkozó nem részesültáppénzben, minimumjárulék-fizetésre lesz kötelezett. Ez azt jelenti, hogylegalább a minimálbér után havonta köteles járulékbevallást teljesíteni atársaság a tag után, akkor is, ha a jövedelme 0 forint, feltéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállalók jövedelmi korlátja

Kérdés: Vonatkozik-e a minimálbér tizenkétszeres összegében meghatározott jövedelemkorlát azokra a dolgozókra, akiknek munkaképesség-csökkenése 40, illetve 50 százalékos, rendszeres szociális járadékban részesülnek, és mellette 4, 6, illetve 8 órában munkaviszonyban állnak?
Részlet a válaszából: […] Az említett munkavállalókra még ennél is szigorúbb szabályokvonatkoznak. A 387/2007. Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésének d) pontjaértelmében a járadékra való jogosultság megszűnik, illetve azt meg kellszüntetni a járadékra jogosult keresőtevékenysége esetén, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Szociális járadékban részesülő munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Valóban megszüntetik-e a szociális járadék folyósítását egy 40 százalékban megváltozott munkaképességű járadékban részesülő személy esetében, ha munkát vállal, és a keresete meghaladja a minimálbér 80 százalékát?
Részlet a válaszából: […] 2008. január 1-jétől lépett hatályba a 387/2007. Korm.rendelet, ami – többek között – a rendszeres szociális járadékra vonatkozószabályokat is megváltoztatta.Elöljáróban hangsúlyozni szeretnénk, hogy a fenti jogszabályaz új szabályozásra való felkészülés érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 25.

Ekho szerint adózó nyugdíjas munkavállaló nyugdíjemelése

Kérdés: Vonatkozik-e a kereseti korlátozás egy 60 éves nyugdíjas munkavállalóra, aki az ekho szerinti adózást választja? Amennyiben igen, akkor miért nem illeti meg a nyugdíjemelés?
Részlet a válaszából: […] ...62 évesnél fiatalabb, öregségi nyugdíj mellett munkátvállaló személy esetében a jövedelemhatár (a minimálbér tizenkétszeresének évesösszege) megállapításánál azt az összeget kell alapul venni, ami utánnyugdíjjárulék-fizetés történt. Tekintve, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.