9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Dél-koreai állampolgárságú munkavállaló közterhei
Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?
2. cikk / 9 Uniós tagországbeli vezető tisztségviselő díjazásának közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékvonzata van egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság uniós tagországbeli állampolgár vezető tisztségviselője (felügyelőbizottsági tag) díjazásának?
3. cikk / 9 Amerikai állampolgárságú beltag vállalkozói járuléka
Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetni egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagjának, ha tagi jogviszonya alapján jövedelmet nem vesz fel? Ha igen, akkor mi az alapja a járuléknak? Módosít-e a fizetési kötelezettségen, ha a beltag hazájában nyugdíjas?
4. cikk / 9 Családi gazdálkodó közterhei munkaviszony esetén
Kérdés: Egy családi gazdálkodó (őstermelő) 2005. január 1-jei dátummal egyéni megállapodást kötött a tb-vel járulékfizetésre. Amennyiben 2005. április 15-től részmunkaidős állást vállal, mit kell a béréből vonni, és milyen járulékfizetés terheli a munkáltatót, illetve kell-e utána tételes eho-t fizetni?
5. cikk / 9 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
6. cikk / 9 Kirendelt ügyvezető társadalombiztosítási jogállása
Kérdés: Egy romániai részvénytársaság magyarországi leányvállalata (egyszemélyes kft.-je) ügyvezetőjévé a román társaság egyik munkavállalóját nevezték ki, a román munka törvénykönyvének az alkalmazottak kihelyezéséről szóló előírásai alapján, és egyúttal a munkáltatói jogok gyakorlására is felhatalmazták. A román illetőségű ügyvezető magyarországi kinevezését néhány hónapra kapta – melyet aztán meghosszabbítanak –, és az anyavállalat kinevezési határozatának szóhasználata szerint a kirendelés (kiküldés) idejére rendszeres költségtérítés illeti meg, amelynek kifizetése és elszámolása a Magyarországon bejegyzett kft.-t terheli. Az ügyvezető hosszabb-rövidebb ideig tartózkodik a magyar kft.-nél, a munkaviszonya a romániai anyavállalatnál folyamatosan fennáll, munkabérét is onnan kapja. Magyarországon felvett jövedelméből a személyi jövedelemadó levonása minden hónapban megtörténik. Terheli-e a kifizetést járulékfizetési kötelezettség, biztosított-e az ügyvezető, és ebből következően vehet-e igénybe magyar egészségügyi szolgáltatást?
7. cikk / 9 Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása
Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
8. cikk / 9 Román állampolgár biztosítási jogviszonya
Kérdés: Egy román állampolgár egy bejegyzett magyar kft. résztulajdonosa. A társaság ügyeinek a vitelére és az ügyvezetésre 3 tag jogosult, akik képviseleti és üzletvezetési jogukat külön-külön gyakorolják, önálló eljárásra jogosultak. A román állampolgárnak adószáma van, TAJ-száma nincs. Milyen címen vehet ki pénzt a kft.-ből, és ennek milyen közterhei vannak?
9. cikk / 9 Evás társas vállalkozó
Kérdés: Betéti társaságunknak három személyesen közreműködő tagja van, egy kiegészítő tevékenységet folytató (rokkantnyugdíjas) és kettő heti 36 órás munkaviszony mellett munkát végző. Társaságunk 2003-tól az egyszerűsített vállalkozási adó hatálya alá tartozik, és az adózott bevétellel a tagok (családtagok) betéteik arányában rendelkeznek, vagyis jövedelem, illetve osztalékkifizetésre nem kerül sor. Azt szeretnénk megtudni, hogy ez a rokkantságinyugdíj-jogosultságnál lehet-e kizáró ok, illetve kell-e bármilyen megállapodás, taggyűlési határozat arról, hogy a bt.-ből az adózott bevételt – csökkentve a költségekkel – milyen címen vehetik ki és használhatják fel a tagok?
