Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése értelmében anyugdíjjárulék-alap felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődőjogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adottév december 31. napjáig, illetve a jogviszony végéig kell számítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Eltartott hozzátartozó jogosultsága egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: Egy társas vállalkozó feleségének lejárt a gyermeknevelési támogatásra való jogosultsága. Az édesanya továbbra sem szeretne munkába állni. Milyen lehetősége van arra, hogy egészségbiztosításra és nyugellátásra jogosultságot szerezzen?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt (pl.munkaviszonyt) létesít, mivel erre vonatkozóan belföldi személynek már nemlehet megállapodást kötni. Annak viszont nincs akadálya, hogy nyugellátásra jogosítószolgálati idő és nyugdíjalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Családi gazdálkodó közterhei munkaviszony esetén

Kérdés: Egy családi gazdálkodó (őstermelő) 2005. január 1-jei dátummal egyéni megállapodást kötött a tb-vel járulékfizetésre. Amennyiben 2005. április 15-től részmunkaidős állást vállal, mit kell a béréből vonni, és milyen járulékfizetés terheli a munkáltatót, illetve kell-e utána tételes eho-t fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőséget biztosít aTbj-tv. 34. § (3) bekezdése, melynek alapján az előzőekben említett 11százalékos járulék helyett önkéntes megállapodást köthet 15 százalékos mértékűegészségbiztosítási járulék megfizetése mellett az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási ellátások megszerzése végett 15 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésének vállalásával megállapodást köthet. Az a belföldi személy, aki a Tbj-tv. szerint biztosítottnak, vagy ilyen biztosított eltartott hozzátartozójának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.