Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...tagja. A betéti társaság beltagja a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlanul felel, ami azt jelenti, hogy egy magánszemély nem lehet egyidejűleg egyéni vállalkozó és bt.-beltag. Ez alól egyetlen kivételt enged a 297/2022. Korm. rendelet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
Részlet a válaszából: […] ...hogy amennyiben nincs további biztosítási jogviszonyuk, illetve egyéb jog-címen sem illeti meg őket az egészségügyi szolgáltatás, magánszemélyként a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek.Nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] ...kérdés viszont az adó- és járulékfizetés tagállamának és a bevallásra kerülő jövedelem terjedelmének meghatározása.A magánszemély illetősége alapvető fontossággal bír az adókötelezettség alakulása szempontjából. Az illetőség, vagy bővebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Eva hatálya alá tartozó bt. nyugdíjas ügyvezetője

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli novembertől, illetve 2019. január 1-jétől egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság ügyvezetőjét, aki 2018. november 1-jétől a 40 év jogosultsági ideje alapján igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját, és a társaságban csak az eva megfizetése után fennmaradó jövedelmet veszi fel? Milyen járulékokat kell megfizetni az érintett magánszemély után abban a kft.-ben, ahol heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, amelyet a nyugdíjazása után is fenntart?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett hölgy jelenleg két biztosítási jogviszonnyal rendelkezik: egy munkaviszonnyal, illetve egy társas vállalkozói jogviszonnyal. Ez utóbbiban – tagi jövedelem híján – heti 36 órát elérő jogviszonyára tekintettel járulékfizetési kötelezettség nem terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...fennálló viszonyra tekintettel – akár nullaf­orintos megbízási díjban is. Ebben az esetben viszont arra kell figyelni, hogy ha az érintett magánszemélynek máshol sincs biztosítással járó jogviszonya, havonta 6660 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Külföldre települő társasági tag jogállása

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége, illetve a járulékfizetése egy 100 százalékos magyar tulajdonú társaság tagjának, aki személyesen közreműködik a cég tevékenységében, valamint az ügyvezetői tevékenységet is ellátja, és a közeljövőben Dániában kíván letelepedni, ahol munkaviszonyt is létesít? Működtetheti továbbra is a társaságot ügyvezetőként, illetve dolgozhat személyesen, vagy a külföldi tartózkodás miatt ez már nem megengedett?
Részlet a válaszából: […] ...munkabér (egyéb díjazás) eléri az összes munkaidő,illetve munkabér (díjazás) 25 százalékát.Ez tehát azt jelenti, hogy az érintett magánszemély Dániábanlesz biztosított, és – az ott beszerzett A1-es igazolás révén – Magyarországonmentesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Szabadalom értékesítése

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel egy magánszemély tulajdonost, aki szellemi terméket (szabadalom) értékesít egy vállalkozásnak? Adhat-e, és ha igen, milyen formában a cég megbízást a szabadalom továbbfejlesztésére?
Részlet a válaszából: […] ...találmányról nincs szó – melyekre nézve egyébkénttovábbi speciális szabályok is vonatkoznak –, mivel kérdezőnk nem utalt amagánszemély és a vállalkozás között fennálló munkaviszonyra. A jogviszonyonkívüli szerzői (találmányi) díjas tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 2005. évi CXVII törvény 69.§ (1) bekezdés b) pontja szerint természetbeni juttatás "a kifizető általegyidejűleg több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék,nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...által fizetendő, 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa. Ez azt jelenti, hogy a biztosított magánszemély minden – a társadalombiztosítási jogszabályok szerint – járulékalapot képező jövedelme után köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

A minimálbér

Kérdés: A munkaviszonyon kívül melyik jogviszonyban van még jelentősége a minimálbérnek?
Részlet a válaszából: […] ...a társas vállalkozónál, az egyéni vállalkozónál és a 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynél 1666,66 forint. A kerekítési szabályt csak a tárgyhónap járulékalapjának megállapításánál lehet alkalmazni (pl. ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
1
2