10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés
Kérdés: Ki jogosult országbérletre, illetve kinek jár megyebérlet a munkába járás támogatásaként? Hogyan tudja eldönteni a munkáltató, hogy mikor melyik bérletfajtát térítheti meg a dolgozók részére?
2. cikk / 10 Béren kívüli juttatások korlátozásának megszűnése
Kérdés: Cégünknél cafeteria-rendszer működik. Változott-e és hogyan a cafeteriában lévő juttatások köre? Módosítani kell-e a cafeteria-szabályzatot?
3. cikk / 10 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Meghatározható-e a természetbeni juttatásokban részesülő dolgozók csoportja az adómentes béren kívüli juttatások és adóköteles juttatások tekintetében, vagy azokban valamennyi dolgozónak részesülnie kell az alábbi esetben? Egy társaság üzemeltetési szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. Az egyik ügyfél kifejezett kérésére adóköteles, illetve adómentes béren kívüli juttatások rendszerét szeretnénk kialakítani oly módon, hogy csak azon dolgozók részesülnének belőle, akik ehhez a szolgáltatási szerződéshez kapcsolódó munkában vesznek részt. Ezek a dolgozók teljes munkaidejükben az említett ügyfél telephelyén dolgoznak.
4. cikk / 10 Munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: Kinek, milyen feltételekkel és mekkora összegben adható munkába járás címén költségtérítés? Két dolgozó ugyanabból a faluból jár be dolgozni Budapestre egy gépkocsival. Adható-e mindkettőnek a 9 forint költségtérítés, vagy csak a gépjármű tulajdonosának jár?
5. cikk / 10 Cafeteria
Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
6. cikk / 10 Munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: Milyen járulékokat és adót kell fizetni a munkaadónak, ha dolgozói részére helyi utazási bérletet (BKV-bérlet), környéki kiegészítő BKV-bérletet, Volánbusz-bérletet vagy HÉV-jegyet fizet, és bele tartoznak ezek a juttatások az Szja-tv. szerinti 400 000 Ft-os adómentes béren kívüli juttatási korlátba?
7. cikk / 10 Adómentes juttatások
Kérdés: Egy részvénytársaság vezetősége 2006. január 1-jétől a béren kívüli juttatásokat egységesen minden foglalkoztatott részére 120 000 forint éves keretösszegben határozta meg. Az adómentes mértékig választható étkezési utalvány, üdülési csekk, helyi bérlet és internettámogatás. Adható-e adómentesen az arra jogosultaknak a keretösszegen felül is az iskolakezdési támogatási utalvány, vagy az rt.-nél 5-10-15 éve munkaviszonyban állóknak meghatározott értékű, az Szja-tv. szerinti adómentes juttatás?
8. cikk / 10 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Valóban maximálva van-e a béren kívül adható juttatások mértéke, illetve változott-e ezen juttatások közteher-fizetési kötelezettsége?
9. cikk / 10 Munkába járás költségeinek elszámolása
Kérdés: Egy munkavállaló a munkába járáshoz 100 százalékos helyközi bérlettérítést kap, de munkaköréből adódóan helyi bérletre is jogosult. Szeptembertől a munkavállaló az új egyesített budapesti bérlettel, valamint a kiegészítő Volánbusz-bérlettel számol el. Ez az elszámolás a munkáltató számára kevesebb költséggel jár. Elszámolható-e 100 százalékban adómentesen az új egyesített budapesti bérlet, amely Budapest közigazgatási határáig érvényes, valamint a kiegészítő Volánbusz-bérlet, hiszen együtt érvényesek, és mindkettő szükséges a munkába járáshoz?
10. cikk / 10 Utazási költségtérítés közterhei
Kérdés: A költségvetési törvény módosítása szerint a munkába járás juttatás feltételei, illetve a helyi utazási bérlet adókötelezettsége változott. Pontosan hogyan kell érteni a változásokat? Továbbra is lehet a bérlet 100 százalékát adómentesen adni? Mindenkinek kötelező ingyenes helyi bérletet juttatni?