19 cikk rendezése:
11. cikk / 19 -Kft. tulajdonosának külföldi kiküldetése
Kérdés: Külföldi kiküldetése esetén el kell-e, illetve el lehet-e látni napidíjjal egy kft. tulajdonosát? Mi a teendő abban az esetben, ha a tulajdonos egyben ügyvezető is? Van-e a két eset között különbség?
12. cikk / 19 Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése
Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?
13. cikk / 19 Nemzetközi tehergépjármű-vezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalók ellátmánya
Kérdés: Kiküldetésnek minősül-e egy szállítmányozással foglalkozó cég kamionsofőrjeinek külföldön töltött munkaideje? Kötelező-e részükre napidíjat és devizaellátmányt fizetni?
14. cikk / 19 Munkaviszony megszüntetése próbaidő alatt
Kérdés: Egy munkáltató próbaidő alatt megszüntette a munkavállalója munkaviszonyát, és az utolsó munkában töltött napon a bért kifizette részére, valamint kiadta kilépőpapírjait. A munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordult, és jogellenes megszüntetés miatt kérte munkaviszonya visszaállítását arra való hivatkozással, hogy a felmondást írásban nem közölte a munkáltató. Mit tehet ebben a helyzetben a munkáltató akkor, ha a munkavállalót semmi esetre sem szeretné tovább foglalkoztatni?
15. cikk / 19 Biztonsági őrök foglalkoztatása
Kérdés: Lehet-e a biztonsági őröket megszakítás nélküli, készenlét esetén napi 24 órában foglalkoztatni? Munkakörük részben vagy egészben készenléti jellegűnek minősül-e? Amennyiben a készenlét teljes időtartamára megkapják a munkabérüket, fizetendő-e részükre bérpótlék, illetve bérpótlék fizetése esetén a kollektív szerződés meghatározhat-e átalánydíj-fizetést?
16. cikk / 19 Éjjeliőrök munkaidőkeretben történő foglalkoztatása
Kérdés: Foglalkoztatható-e havi 200 órás munkaidőkerettel az a két éjjeliőr, akiknek munkaideje 18.00 órától 06.00 óráig tart, tehát napi 12 órát dolgoznak? Hogyan történhet a díjazásuk?
17. cikk / 19 Folyamatos munkarendben dolgozó munkavállaló munkaideje
Kérdés: Ellentétes-e bármely jogszabállyal, illetve jelenthet-e bármilyen problémát a cégnek vagy a munkavállalónak, ha egy 12 órában, folyamatos munkarendben foglalkoztatott alkalmazott beosztása szerint felváltva egy napot dolgozik, egy napot pihen, így általában többet dolgozik, mint az 5/2 munkarendben foglalkoztatottaknál elfogadott havi 180 óra? A munkaszerződésben hogyan lehet rögzíteni az előírtnál magasabb óraszámban történő foglalkoztatást?
18. cikk / 19 Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja
Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?
19. cikk / 19 Több műszakos munkarend
Kérdés: Egy 9.00-19.00 óra között nyitva tartó üzletben a munkavállalók egy részének napi munkaideje 7.00-15.00 óráig, más részének 11.00-19.00 óráig tart, hetenkénti váltással. A napi munkaidőben tehát van négy óra, amikor valamennyi munkavállaló munkát végez a munkaideje szerint. Több műszakos munkarendnek minősül-e, ha a munkavállalók csak részben váltják egymást, és van a munkaidőnek olyan része, amely alatt valamennyi munkavállaló együtt dolgozik?