Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó közterhei keresőképtelenség esetén

Kérdés:

Befolyásolja egy egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét, ha a főállású munkaviszonyában jelenleg keresőképtelen és táppénzben részesül, de a vállalkozásában folyamatosan dolgozik, és kivétet számol el? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha megszűnik a munkaviszonya? Hogyan kell a közterheket megfizetnie abban az esetben, ha a saját kft.-jében – ahol jelenleg ingyenes megbízási jogviszony keretében végzi az ügyvezetői teendőket – személyes közreműködést vállal, és ezzel társas vállalkozóvá válik? Akadálya lehet ez a rokkantsági ellátás igénylésének?

Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tisztázzuk a jogviszonyokat.Az érintett személy a kérdés megfogalmazásának pillanatában egyidejűleg három biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll.Egyrészt munkaviszonyban [amely esetében a "főállású" jelző vélhetően azt jelenti, hogy teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...korlátlanul felel, ami azt jelenti, hogy egy magánszemély nem lehet egyidejűleg egyéni vállalkozó és bt.-beltag. Ez alól egyetlen kivételt enged a 297/2022. Korm. rendelet, amely szerint, ha a legfeljebb 2022. augusztus 31-éig kisadózó vállalkozások tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Kiva alapjának meghatározása

Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok minősülnek. A munkavállaló tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

GYED-en lévő édesanya egyszerűsített foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy GYED-en lévő édesanya? Mi a minimálisan, illetve a maximálisan adható bér összege? Van az érintettnek bejelentési kötelezettsége a NEAK felé, illetve jogosult lesz továbbra is az ellátásra, vagy megszüntetik a folyósítást?
Részlet a válaszából: […] ...korlátlanul – mindennemű díjazásra, illetve munkaidőre vonatkozó kötöttség nélkül?- lehet keresőtevékenységet folytatni. Ez alól kivételt egyedül a nem biztosítási jogviszony által megalapozott "diplomás" GYED képez annyiban, hogy az ebben az ellátásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimumjárulékokat annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki profi sportolóként megbízási jogviszony keretében biztosítottá vált egy sportklubnál, mert a járulék-alapot képező jövedelme jelentősen meghaladta a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdés i) pontja] ugyan a mezőgazdasági őstermelőre nem terjed ki a biztosítás, ha más jogviszonyban biztosított, de ez alól kivételt képeznek a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja, illetve (2) bekezdése szerinti munkavégzésre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...legalább a járulékfizetési alsó határ (minimálbér) után történő járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni, csupán vállalkozói kivét esetén keletkezne közteherfizetési kötelezettsége [Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése]. A magasnak mondható havi 300 000 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...általános szabályokat.A biztosítási, és ennek alapján a járulékfizetési kötelezettséget a Tbj-tv. határozza meg, amely tartalmaz kivételeket a külföldiekre vonatkozóan, hiszen például a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre vonatkozóan az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége több munkaviszony esetén

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak az egyéni vállalkozónak, akinek van egy heti 30 és egy heti 10 órás munkaviszonya is? Kell minimumjárulékot fizetnie, vagy a két munka­viszony együttes munkaideje alapján csak a kivét után köteles megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...eléri legalább a heti 36 órát, az egyéni vál­lal­kozásban nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettség, hanem kizárólag vállalkozói kivét esetén keletkezik egyéni járulék-, illetőleg szociálishozzájárulásiadó-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...a szociális szövetkezetnek – az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tag kivételével – nem lehet személyes közreműködést nem vállaló tagja. A személyes közreműködés történhet – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Külföldi munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a magyar munkáltatónak, aki Magyarországon külföldi munkavállalót alkalmaz? Vizsgálni kell-e a külföldi lakhelye szerinti biztosításának meglétét?
Részlet a válaszából: […] ...küldött személy lehet olyan is,akivel a munkáltató egy másik tagállamba történő kiküldetés céljából létesítettmunkaviszonyt.Kivételes szabály, hogy a 2 évet meghaladó kiküldetésiidőtartam esetén a járulékfizetés továbbra is a kiküldő országban történhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 10.
1
2
3