Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...szabályozzák. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében kiküldetés akkor valósul meg, ha azt a személyt, aki egy tagállamban munkavállalóként végzi a tevékenységét olyan munkáltató nevében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...A Tbj-tv. 2012. január 1-jét megelőzően érvényben volt szabályai szerint a biztosítás nem terjedt ki a harmadik állam polgárára, ha kiküldetés keretében végzett munkát, a harmadik országbeliek kiküldetés esetén tehát korlátlan ideig mentességet élveztek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Külföldi munkavállalók foglalkoztatása munkaerő-kölcsönzés keretében

Kérdés: Helyesen jár el az a magyar vállalkozás, amelyik a román ügyfeleinél végzett munkára évek óta egy román munkaerő-kölcsönző cégtől bérel román állampolgárságú munkavállalókat, ha az Mt.-ben a kölcsönzés ideiglenességére megállapított 5 évet az új törvény hatálybalépésétől számítja, tekintettel arra, hogy a régi Mt. nem tartalmazott ilyen szabályozást? Alkalmazni kell ebben az esetben a Tbj-tv. 11. §-ának b) pontját, illetve az 56/A. § (4) bekezdésének rendelkezéseit? A román munkavállalók két évet meghaladóan dolgoznak a magyar vállalkozásnak, de csak Románia területén. Kit terhel ebben az esetben a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályainak a hatálya alá tartoznak.A kérdésben vázolt helyzetre nem alkalmazható a Tbj-tv. 11. §-ának b) pontja, hiszen nem kiküldetésről van szó. (A kiküldetésre vonatkozó szabályokat az említett rendelet 12. cikke alapján olyan személyre alkalmazzuk, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Külföldi állampolgárok foglalkoztatása munkaerő-kölcsönzés keretében

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy cég munkaerő-kölcsönzés keretében hosszú távra alkalmaz európai uniós, illetve harmadik országbeli állampolgárokat?
Részlet a válaszából: […] ...munkaerő-kölcsönzés nem tekinthető olyan foglalkoztatásiformának, amely a közösségi szabályok vagy a szociális egyezmények szerintkiküldetésnek minősül. Ebből következően a munkavégzés helye szerinti biztosításelve érvényesül, így a munkaerő-kölcsönzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 10.