14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő kft.-tag
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki 40 éves jogosultsági idejére tekintettel 2018. szeptember 15-től kedvezményes nyugdíjat igényel? A tag havi jövedelme háromszázezer forint.
2. cikk / 14 Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Módosítani kell visszamenőlegesen az átalányadó alapját annak az egyéni vállalkozónak, akinek 2017. október hónapban lesz meg a 40 év jogosultsági ideje, és élni is szeretne a nyugdíjjogosultságával, így nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozóként a költséghányada 40 helyett 25 százalék lesz? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja ez a nyugdíja összegét, hiszen magasabb lesz az átalányadó alapja, és önellenőrzés után – többek között – nyugdíjjárulékot is be kell még fizetnie?
3. cikk / 14 Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai
Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
4. cikk / 14 Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
5. cikk / 14 Nyugdíjas ügyvezető közterhei
Kérdés: Elláthatja-e egy kft. ügyvezetői tevékenységét egy nyugdíjas személy, ha igen, milyen közterheket kell megfizetni utána?
6. cikk / 14 Többes jogviszonyú nyugdíjas vezető tisztségviselő közterhei
Kérdés: Be kell jelenteni minden jogviszonyában azt a saját jogú nyugdíjas személyt, aki heti 40 órás munkaviszonyban egy zrt. elnök-vezérigazgatója, emellett a zrt. kapcsolt vállalkozásának minősülő kft. ügyvezetője, valamint egy szövetkezet ügyvezető elnöke is? A kft.-ben a havi tiszteletdíj összege nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a szövetkezetben pedig év végén kap egy minimális összegű tiszteletdíjat.
7. cikk / 14 Korengedményes nyugdíjas ügyvezető
Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
8. cikk / 14 Kiegészítő tevékenységű kft.-tagok jövedelme
Kérdés: Érintheti-e 2010-ben a tevékenységre jellemző kereset a közterhek tekintetében azt a kft.-t, amelynek két fő kiegészítő tevékenységű tagja személyesen közreműködik a tevékenységben, jövedelmet nem vettek fel, csak a havi 4950 forintot fizették meg? A cégben nem dolgozik más személy. Kivehetik-e a tagok a jövedelmet 2011-ben osztalékként?
9. cikk / 14 Rehabilitációs járadékban részesülő társas vállalkozó jogállása
Kérdés: Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak minősül-e egy rehabilitációs járadékban részesülő személy?
10. cikk / 14 Baleseti táppénzben részesülő kiegészítő tevékenységű vállalkozó nyugdíjemelése
Kérdés: Figyelembe vehető-e a félszázalékos nyugdíjemelés megállapításánál az a 4 hónapos időszak, amelyre egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem fizette a havi 4500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert üzemi balesetére tekintettel baleseti táppénzt kapott? A vállalkozónak ebben az időszakban tagi jövedelme nem volt.