13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül egy szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó? Van valamilyen kereseti korlátja a vállalkozónak ebben az esetben, és ha igen, akkor milyen jövedelem figyelembevételével kell azt megállapítani?
2. cikk / 13 Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja
Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik arra a szolgálati járandóságban részesült személyre, aki egyéni vállalkozói tevékenységet folytat 0 forint kivéttel, mellette pedig egy kft. ügyvezetését megbízási jogviszony keretében szintén 0 forintos megbízási díjért látta el, és szeptember 1-jétől (40 év jogosultsági idővel) nyugdíjassá vált, amely időponttól megbízási díjat is szeretne fizetni számára a kft.?
3. cikk / 13 Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés: Milyen jogviszonyban érdemes munkát végeznie egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tulajdonosának, aki a kft. mellett egyéni vállalkozó, illetve egy betéti társaság beltagja is, és ezekben a vállalkozásokban kisadózóként fizeti meg a tételes adót? Működtetheti egyidejűleg a három vállalkozást úgy, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultságát ne veszélyeztesse?
4. cikk / 13 Kisadózó vállalkozó jövedelemkorlátja
Kérdés: Melyik jogszabály rendelkezik pontosan arról, hogy a kisadózó egyéni vállalkozói bevételből csak a társadalombiztosítási ellátási alapot kell figyelembe venni a szolgálati járandóságra vonatkozó jövedelemkorlát számítása során?
5. cikk / 13 Rokkantsági ellátásban részesülő polgármester
Kérdés: Befolyásolja a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, ha az ellátásban részesülő személyt polgármesterré választották, aki társadalmi megbízatású polgármesterként látja el a tisztségét, amelyért havi 150 ezer forint tiszteletdíjban részesül? Keresőtevékenységnek minősül a tisztség ellátása? A polgármester emellett kisadózó egyéni vállalkozóként is működik.
6. cikk / 13 Rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vállalkozó kivétje
Kérdés: Mennyi lehet a vállalkozói kivétje egy 1956-ban született egyéni vállalkozónak, aki 2002-től rokkantsági nyugdíjban részesült, amely 2012-ben rehabilitációs ellátássá változott, így főfoglalkozásúvá vált, és havi 108 ezer forint után fizeti a járulékait? Az ellátás összege 45 245 forint, amelyet a vállalkozó nem szeretne elveszíteni. Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a kiváltott rehabilitációs kártyája alapján?
7. cikk / 13 Korhatár előtti nyugdíjas személy éves keretösszege
Kérdés: Beleszámít-e az éves keretösszegbe, ha egy korhatár előtti öregségi nyugdíjas személyesen közreműködő tag a minimálbér után megfizeti a járulékokat, de a jövedelmet ténylegesen nem veszi fel? Visszakapja-e 2013. januárban a korhatár előtti ellátást a nyugdíjas személy, ha már 2012. április végén átlépte az éves keretösszeget, és elveszítette az ellátását, vagy majd csak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után kérheti a nyugellátást? Hogyan változik abban az esetben, ha az éves keretösszeget csak decemberben éri el?
8. cikk / 13 Szolgálati nyugdíjas egyéni vállalkozó
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egyéni vállalkozóként annak a személynek, aki 1964. október 9-én született, 2007. december 30-tól szolgálati nyugdíjban részesül, egy társaságnál rendelkezik 40 órás munkaviszonnyal, és egyéni vállalkozóként az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik? Milyen jövedelmeket kell figyelembe venni az ő esetében az éves keretösszeg megállapításánál, hogy ne veszítse el a járandóságát?
9. cikk / 13 Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
10. cikk / 13 Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként
Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?