14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Szolgálati járandóságban részesülő személy jövedelemkorlátja
Kérdés: Érdemes fellebbeznie annak a szolgálati járandóságban részesülő személynek, aki 2014. október havi megbízási díját 2014 decemberében kapta meg, és mivel ezzel az összeggel az éves jövedelme meghaladta a minimálbér 18-szorosát, bejelentést tett a nyugdíjfolyósítóhoz, illetve december havi ellátását visszafizette a jövedelemkorlát túllépése miatt, ezt követően pedig határozatot kapott a november-december havi járandósága visszafizetésére vonatkozóan is, mivel a NAV adatszolgáltatása alapján az került megállapításra, hogy a jövedelemkorlátot már október hónapban elérte?
2. cikk / 14 Év közben nyugdíjba vonuló munkavállaló kereseti korlátja
Kérdés: Hogyan alakul az előrehozott öregségi nyugdíj mellett elérhető kereset keretösszege annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. április 1-jével lesz nyugdíjas? Arányosan csökken, vagy a teljes keretösszeget kihasználhatja?
3. cikk / 14 Előrehozott öregségi nyugdíjas munkavállaló jövedelme
Kérdés: A minimálbér tizennyolcszorosát vagy annak arányos részét kaphatja jövedelemként 2010. október-december, illetve 2011. január-április hónapokban az a munkavállaló, aki 2011 áprilisában tölti be a 62. életévét, és 2010. október hónapban előrehozott öregségi nyugdíjba megy?
4. cikk / 14 Rehabilitációs járadékos munkavállaló jövedelemkorlátja
Kérdés: Van-e jövedelemkorlátja a rehabilitációs járadékos munkavállalónak?
5. cikk / 14 Öregségi nyugdíjas személyek munkavállalása
Kérdés: Hogyan és mennyiért dolgozhat 2010-ben egy öregségi nyugdíjas személy?
6. cikk / 14 Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
7. cikk / 14 Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként
Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
8. cikk / 14 Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja
Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
9. cikk / 14 Rokkantnyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja
Kérdés: 2009. január 1-jétől mennyi lehet a munkából származó jövedelme annak a 2007. július 1. óta rokkantnyugdíjas személynek, aki jelenleg 6 órában dolgozik, a rokkantnyugdíj alapját képező havi átlagkeresete 2007-ben 122 200 forint volt, a nyugdíj összege jelenleg 91 265 forint? A rokkantnyugdíj összegét, a nyugdíj alapját képező átlagkereset 90 százalékát, vagy a minimálbért kell-e figyelni a kereset megállapításánál?
10. cikk / 14 Rokkantsági nyugdíjas és járadékos keresőtevékenysége
Kérdés: Lehet-e egy magánszemély egy betéti társaság beltagja a rokkantsági nyugdíj megállapítása után, és végezhet-e személyes közreműködéssel járó munkát? Lehet-e emellett egy felügyelőbizottsági tagsági viszonya, ahonnan tiszteletdíjat kap? Vonatkozik-e rá valamilyen keresetkorlátozás, ha 2008-tól rokkantnyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az illető nem rokkantnyugdíjas, hanem rokkantsági járadékos?
