17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Diákok keresőképtelensége
Kérdés: Hogyan kell elbírálnia a kifizetőhelynek a szünidőben egy hónapos határozott idejű, napi hatórás munkaszerződéssel foglalkoztatott nappali tagozatos középiskolai diák baleseti táppénz iránti igényét abban az esetben, ha a belépését követő második napon üzemi balesetet szenvedett, amelyből eredően előreláthatóan hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A tanuló 17 éves. Jogosult lesz az ellátásra, és ha igen, akkor mennyi időre? Jogosult lesz táppénzre egy nappali tagozatos egyetemi hallgató, akit 2024. június 16-tól 2024. augusztus 15-ig tartó megbízási szerződéssel alkalmazott a foglalkoztató havi 280.000 forint megbízási díjért, és július 10-től keresőképtelen lett? A megbízott 2024. június 16-tól június 30-ig 140.000 forint megbízási díjat kapott, illetve a július 1-jétől 9-ig tartó időszakra a havi megbízási díj arányos részét is kifizették a számára. Esetleges keresőképtelenség esetén hogyan kell eljárnia a foglalkoztatónak abban az esetben, ha iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztat egy fő diákot?
2. cikk / 17 Munkavállalás céges rendezvényen
Kérdés:
Lehetséges, hogy egy betéti társaság háztartási munka keretében alkalmazzon valakit céges rendezvényen, vagy ez csak magánszemélyek között megengedett, és így az alkalmazó például csak a bt. ügyvezetője lehet?
3. cikk / 17 Egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát végző személy munkabére
Kérdés: Csökken a kötelezően fizetendő bér abban az esetben, ha egyszerűsített foglalkoztatás keretében nem nyolc, hanem csak négy vagy hat órában kerül sor a munkavégzésre, vagy ebben az esetben is meg kell adni a 6545 forintot?
4. cikk / 17 Diák szünidei foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy cégnél egy 15. életévét betöltött diák, akinek havonta a 15 napot nem haladja meg a foglalkoztatása? Milyen összegű munkabért kell fizetni a részére, ha munkaviszonyban, illetve, ha alkalmi munkavállalóként történik a foglalkoztatása? Szükséges a szülői engedély abban az esetben is, ha az egyik szülő szintén a munkáltatónál dolgozik, és mindkét szülő a gyermekkel él?
5. cikk / 17 Juttatás munkaviszony megszűnése után
Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
6. cikk / 17 Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
7. cikk / 17 Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Van valamilyen ellenőrzési kötelezettsége a munkáltatónak arra vonatkozóan, hogy az általa foglalkoztatott alkalmi munkavállaló ugyanabban az időszakban más foglalkoztatónál nincs bejelentve ugyancsak alkalmi munkavállalóként? Amennyiben igen, hogyan ellenőrizheti ezt a foglalkoztató?
8. cikk / 17 GYED-en lévő édesanya egyszerűsített foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy GYED-en lévő édesanya? Mi a minimálisan, illetve a maximálisan adható bér összege? Van az érintettnek bejelentési kötelezettsége a NEAK felé, illetve jogosult lesz továbbra is az ellátásra, vagy megszüntetik a folyósítást?
9. cikk / 17 Nyugdíjas munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatása
Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak az öregségi nyugdíjas személyek egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő alkalmazására? Mekkora a minimálisan, illetve a maximálisan adható munkabér összege ebben az esetben? Milyen közterheket kell megfizetni, illetve van-e valamilyen kedvezmény a nyugdíjas foglalkoztatására tekintettel? Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a nyugdíjas személynek a foglalkoztatással kapcsolatban az ellátást folyósító szervhez?
10. cikk / 17 Alkalmi munkavállaló keresete után fizetendő közterhek
Kérdés: Meg kell fizetni a 22 százalékos ehót abban az esetben, ha egy alkalmi munkavállaló a 2016. évi jövedelme alapján túllépte a kedvezményes keretösszeget, és így jövedelme keletkezett, amit az szja-bevallásában be kellett vallani, vagy alkalmi munka keretében a foglalkoztató bármennyit kifizethet, és ennek kizárólag csak szja-terhe lesz?