503 cikk rendezése:
1. cikk / 503 Kültag személyes közreműködése
Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül a kültag által végzett tervezési és tanácsadói tevékenység a betéti társaságban abban az esetben, ha az ügyvezetést a nyugdíjas beltag – aki egyébként a kültag felesége – látja el? A kültag szolgálati járandóságban részesül, és korábban kisadózó egyéni vállalkozóként látta el a tevékenységet, de 2024. október hónaptól cégek számára is fog számlát adni, kisadózásra már nem lesz jogosult, ezért alapította a házaspár a bt.-t. Hogyan alakul a kültag jogviszonya abban az esetben, ha nem vesz ki semmilyen jövedelmet a társaságból?
2. cikk / 503 Ekhós társas vállalkozó
Kérdés: Mentesül a minimumjárulékfizetési-kötelezettség alól egy kft. ügyvezetője, aki heti 10 órás munkaviszonyban havi 81 ezer forintos munkabérért látja el az ügyvezetést, és emellett személyesen is közreműködik a társaságban, amelyre az ekho szerinti adózást választja évi 15 milliós összeghatárig?
3. cikk / 503 Ügyvezető egyetemi hallgatói jogviszonyának megszűnése
Kérdés: Mikortól kell tagi jogviszonyban megfizetni a járulékokat egy kft. ügyvezetője után, akinek az utolsó vizsgája 2024. június 27-én volt az egyetemen, de a diákigazolványa július 31-ig még érvényes?
4. cikk / 503 Betéti társaság 65. életévét betöltött beltagjának személyes közreműködése
Kérdés: Közreműködhet személyesen díjazás nélkül egy betéti társaság 65. életévét betöltött beltagja, aki nem kérte az öregségi nyugdíj megállapítását, mert rokkantsági ellátásban részesül, és ez kedvezőbb a számára? A tag korábban nem működött közre, de most egy munkavállaló kilépése miatt ez szükségessé vált. Módosítani kell ebben az esetben a társasági szerződést, ha az eddig nem tartalmazta a személyes munkavégzést? Be kell jelenteni a személyes közreműködést a ’T1041-es nyomtatványon, és ha igen, akkor milyen jogviszonyban? Kell valamilyen közterhet fizetni a személyesen közreműködő tag után ebben az esetben?
5. cikk / 503 Betéti társaság végelszámolása beltag halála miatt
Kérdés: Meg kell várni a hagyatéki végzést a végelszámolás lezárásával abban az esetben, ha egy betéti társaság beltagjának halála után a kültag (aki egyben a beltag testvére is) úgy döntött, hogy egyszerűsített végelszámolás keretében meg kívánja szüntetni a céget? Megszűnik a kisadózó vállalkozók tételes adójára való jogosultsága egyéni vállalkozóként a kültagnak abban az esetben, ha ő lesz a végelszámoló?
6. cikk / 503 Kft. tagjainak járulékai
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy kft. két tulajdonos-ügyvezetőjének, akik megbízási jogviszonyban látják el a tevékenységüket „0” forint megbízási díjért? Közülük az egyik heti 36 órát elérő munkaviszonyban áll egy másik cégnél, a másik pedig választott tisztségviselő egy alapítványban, ahol biztosítottnak minősül.
7. cikk / 503 Külföldre költöző ügyvezető
Kérdés: Kell Magyarországon járulékot fizetnie egy magyar cég tulajdonos-ügyvezetőjének, aki az egész családjával Dubajba költözött, de a cégét nem szüntette meg Magyarországon?
8. cikk / 503 Nyugdíjkorhatárt betöltött, nyugellátásban nem részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés:
Meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót átalányadózó egyéni vállalkozóként egy teljes munkaidős egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek, aki már betöltötte a 65. életévét, de nem vett igénybe nyugellátást?
9. cikk / 503 Ügyvezető minimumközterhe
Kérdés:
Valóban kötelezett társas vállalkozóként a minimálbér utáni járulékfizetésre egy kft. ügyvezető tulajdonosa, akinek nincs semmilyen más biztosítása, és az ügyvezetést megbízási jogviszonyban 0 Ft-ért végzi? Ha ez az ügyvezető a társas vállalkozásban az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban végzi (nem éri el a heti 36 órát), akkor ez kiváltja a társas vállalkozói járulékfizetését a minimálbér után?
10. cikk / 503 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?