Átalányadózó egyéni vállalkozó bevallása

Kérdés:

Hogyan alakul a 2024. június 30-ig főfoglalkozású munkaviszonya mellett munkát végző átalányadózó egyéni vállalkozó III. negyedévi bevallása abban az esetben, ha a bevétele az első negyedévben 600.000 forint, a II. negyedévben pedig 1.050.000 forint volt, júniusban nem volt bevétele, júliusban 1.700.000 forintot kapott, augusztusban pedig nem volt bevétel, és nem is várható? A vállalkozó munkaviszonya 2024. június 30-án megszűnt, szeptember 7-től nyugdíjas lesz, és szeptember második felétől az év hátralévő részében viszonylag magas bevételekre számít. Az átalányadózó vállalkozó 40 százalékos költséghányadot alkalmaz.

Részlet a válaszából: […] ...van szó, aki az első két negyedévben rendelkezett heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, így minimumadó- és járulékfizetési kötelezettség nem terhelte.I. és II. negyedéves bevételéből származó összjövedelme (600.000+1.050.000 = 1.650...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

Nappali tagozatos egyetemi hallgató egyéni vállalkozó

Kérdés:

Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak az egyéni vállalkozónak, aki 2024. március 31-ig átalányadózóként folytatott tevékenységet, de megszüntette egyéni vállalkozását, amelyet 2024. szeptember 1-jétől újra el szeretne indítani? A vállalkozó ugyanettől az időponttól megkezdi felsőfokú tanulmányait nappali tagozatos egyetemi hallgatóként.

Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt az Szja-tv. 50. §-ának (7) bekezdésére kell felhívnunk a figyelmet, miszerint az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti, vagy az arra való jogosultsága megszűnik, a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: Vonatkozik a minimálbér hatszoros összegében meghatározott kedvezmény a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapjára, vagy csak a személyi jövedelemadó számítása során vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...szja-köteles jövedelem.Ugyanakkor a főfoglalkozású – tehát többes jogviszonyban nem álló – egyéni vállalkozót minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség is terheli. Így ez a kedvezmény a ténylegesen fizetendő járulék és szociális hozzájárulási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Átalányadózásra jogosító keretösszeg túllépése

Kérdés: Kell, illetve lehet önellenőrizni a 2258-as bevallásokat abban az esetben, ha egy 2022 szeptemberétől átalányadózó, korábbi kisadózó egyéni vállalkozó bevétele 2022 decemberében meghaladta az átalányadózásra jogosító 8 millió forintos keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni vállalkozó visszamenőleg visszakerült a vállalkozói személyi jövedelemadó hatálya alá.Ez nyilvánvalóan érinti a járulékfizetési kötelezettségét is. Hogy emiatt szükséges-e a korábbi 58-as bevallások önellenőrzése, arról csak azok tartamának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Átalányadózó egyéni vállalkozó bevallásai CSED alatt

Kérdés: Foglalkoztathat alkalmazottat egy átalány-adózó egyéni vállalkozó a CSED ideje alatt olyan módon, hogy ne veszítse el az ellátásra való jogosultságát? Ha igen, akkor a bevétele után a személyi--jövedelemadó-előleget kell fizetni negyedévente és az alkalmazott utáni járulékokat? Ebben az esetben az '58-as bevallást nem kell beadni?
Részlet a válaszából: […] ...levonása után teljes egészében az egyéni vállalkozó jövedelmének minősül. A Tbj-tv. 40. §-ának (2) bekezdése értelmében ugyan a járulékfizetési alsó határ után nem kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot a csecsemőgondozási díj időszaka alatt, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Négygyermekes átalányadózó járulékalapja

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy GYET-ben részesülő, négygyermekes átalányadózó édesanyának, tekintettel arra, hogy személyi jövedelemadót nem fizet? Egyéni vállalkozói bevétele kb. havi 600 000 forint, és 40 százalékos költséghányadot alkalmaz.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben biztosított átalányadózó egyéni vállalkozóról van szó, aki a GYET-re tekintettel mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól a Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja, illetve a Tbj-tv. 40. §-a (2) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 11.

Egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Mi az oka annak az ellentmondásnak, hogy a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező, vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó lényegében nem fizet járulékot, ha nem számol el kivétet, ezzel szemben az átalányadózó, 40 százalékos költséghányadot alkalmazó egyéni vállalkozó szintén heti 36 órás munkaviszony mellett akár a minimálbérnél magasabb összeg után is köteles megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulási adót, azzal, hogy amennyiben van heti 36 órás foglalkoztatással járó jogviszonyuk, mentesülnek a minimális adó- és járulékfizetésre vonatkozó szabályok alól.Ez az átalányadózást választó vállalkozónál valóban azt jelenti, hogy amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Dönthet úgy az átalányadózó egyéni vállalkozó, hogy a minimálbérnél magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat, tekintettel arra, hogy jogszabályok értelmében a járulék alapja legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum, amiből szó szerinti értelmezésben az következik, hogy a járulékalapja ennél magasabb is lehet?
Részlet a válaszából: […] ...alapja azzal, hogy a járulékokat legalább az előzőekben említett minimumalapok után meg kell fizetni. A minimumalapoknál magasabb járulékfizetés tehát csak arra a hónapra lehetséges (egyben kötelező), amelyik hónapban az átalányadó-alap a megadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.