Esedékességet követően kifizetett jutalom

Kérdés: Meg kell jelölni a vonatkozási időszakot a január havi 2408-as bevallásban abban az esetben, ha a decemberi teljesítmények alapján januárban jutalmat fizet ki a munkáltató a munkavállalóinak? Ez több munkavállaló esetében is fontos kérdés, akiknek nem mindegy, hogy a járulékalap melyik évet gyarapítja.
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 29. szakasza értelmében esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Elmaradt munkabér

Kérdés: Kell nyugdíjjárulékot fizetni egy 2019. évben kilépett, fejlesztőmérnök munkakörben alkalmazott munkavállaló részére 2014. évre vonatkozóan kifizetett több millió forintos elmaradt munkabérből abban az esetben, ha a kifizetésre egy hosszas bírósági tárgyalást követő ítélet alapján került sor, és a munkavállaló időközben 2018-ban saját jogú nyugdíjassá vált?
Részlet a válaszából: […] ...szerint.Mindezt a Tbj-tv. R. 4/A. §-ának (2) bekezdése azzal egészíti ki, hogy az esedékességet követő időpontban kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a Tbj-tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...minden hónapban eleget kell tenni azzal, hogy amelyik hónapban a tényleges tagi jövedelem meghaladja a minimális adó- vagy (bármelyik) járulékalapot, akkor a fizetendő összeget a tényleges tagi jövedelem alapján kell meghatározni, függetlenül az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Nyugdíjas személy részére fizetett elmaradt munkabér

Kérdés: Melyik évre vehető figyelembe a 0,5 százalékos nyugdíjnövelés számításánál egy öregségi nyugdíjas munkavállaló részére bírósági ítélet alapján 2014. évre vonatkozóan 2016. december hónapban kifizetett 750 ezer forint összegű elmaradt munkabér?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. R. 4/A. §-ának (2) bekezdése értelmében az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelést) a Tbj-tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Jutalom utólagos beszámítása a nyugdíj összegébe

Kérdés:

Beszámítható a jutalom a nyugdíj összegébe abban az esetben, ha a kifizetésre az ellátás megállapítása után került sor?

Részlet a válaszából: […] ...paragrafus (5) bekezdése értelmében a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Szolgálati járandóságban részesülő személy jövedelemkorlátja

Kérdés: Érdemes fellebbeznie annak a szolgálati járandóságban részesülő személynek, aki 2014. október havi megbízási díját 2014 decemberében kapta meg, és mivel ezzel az összeggel az éves jövedelme meghaladta a minimálbér 18-szorosát, bejelentést tett a nyugdíjfolyósítóhoz, illetve december havi ellátását visszafizette a jövedelemkorlát túllépése miatt, ezt követően pedig határozatot kapott a november-december havi járandósága visszafizetésére vonatkozóan is, mivel a NAV adatszolgáltatása alapján az került megállapításra, hogy a jövedelemkorlátot már október hónapban elérte?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér 18-szorosát.A Tbj-tv. R. 4/A. §-ának (2) bekezdése értelmében ugyanis az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Többes jogviszonyú ügyvezető járulékai

Kérdés: Köteles társas vállalkozóként is megfizetni a járulékokat egy két ügyvezetővel működő gazdasági társaság egyik ügyvezetője, aki ugyanannál a társaságnál munkavállalóként heti 40 órában egyéb tevékenységet is végez? Elfogadható ez a munkaviszony főfoglalkozásként annak ellenére, hogy ugyanannál a kft.-nél áll fenn, mint az ügyvezetői jogviszony, vagy csak egy másik foglalkoztatónál történő foglalkoztatás ismerhető el? Munkavállalóként elegendő a garantált bérminimumnak megfelelő bérezés, vagy a munkabér összegének el kell érnie a minimálbér 112,5 százalékát, illetve másfélszeresét?
Részlet a válaszából: […] ...szabály értelmében a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló szolgálati ideje

Kérdés: Beleszámít-e a nyugdíj alapjául szolgáló munkaviszonyba a rendszeres szociális járadék, illetve a rokkantsági nyugdíj folyósítása mellett, napi 6, heti 30 órában végzett, hivatalosan bejelentett munkavégzés? Milyen lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki májusban lesz 55 éves, 13 évvel ezelőtt 31 év munkaviszonyt állapítottak meg részére, korábban III. csoportos rokkant volt, most pedig rehabilitációs ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...Az átlagos havi összeget úgy kellettmeghatározni, hogy a nyugellátás folyósítása, illetve szüneteltetése alattelért, járulékalapot képező kereset, jövedelem együttes összegét el kellettosztani a 365 nap biztosításban töltött idő azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.

Kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Lehet-e 2 órai bért elszámolni a tagsági jogviszonyban közreműködő tulajdonosok után? Gyakorolhatja-e a munkáltatói feladatokat egy kft.-tag?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási ésmunkaerő-piaci járulékot a személyes közreműködésére tekintettel megszerzettjárulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetnie. A nyugdíjjárulék alapjahavonta legalább a minimálbér, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 27.
1
2
3