7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Munkaidő beosztása
Kérdés: Jogszerűen osztja be a munkáltató két egymást követő vasárnapra a kereskedelemben dolgozó munkavállaló munkanapját? A munkavállaló hétköznap kap pihenőnapot, de úgy véli, hogy legalább minden második vasárnapjának szabadnak kellene lennie.
2. cikk / 7 Munkaidő beosztása magasabb napi munkaidő esetén vagyonvédelmi cégnél
Kérdés: Foglalkoztathat két munkavállalót egy vagyonvédelmi feladatokat ellátó cég törvényesen olyan módon, hogy ugyanazon az őrzési területen az egyik héten hétfőtől vasárnapig az egyik, a másik héten a másik dolgozó látja el a feladatokat 16.00 órától másnap reggel 7.30-ig, azaz napi 15,5 órás munkaidőben? Hogyan kell helyesen nyilvántartani a munkavállaló munkaidejét, tekintettel arra, hogy több helyen olvasható, hogy a jelenléti ív nem megfelelő erre a célra?
3. cikk / 7 Munkaidő nyilvántartása
Kérdés: Milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak, illetve milyen jogszabály tartalmazza a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírásokat? A szabadság nyilvántartására elég a jelenléti ív, vagy szükséges egyéb nyilvántartás is?
4. cikk / 7 Izraeli állampolgárságú cégvezető jogállása
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a kft.-t az után az izraeli állampolgárságú cégvezető után, akinek a havi munkabére 35 000 forint, és a feladatait olyan részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a szerződés helyes szövege ebben az esetben? Kell taj-számot igényelni a cégvezető részére?
5. cikk / 7 Elszámolási időszak
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban az elszámolási időszakra vonatkozó rendelkezéseket, milyen eltérések vannak a munkaidőkerethez képest, mire érdemes figyelni ebben az esetben? Mennyi a leghosszabb alkalmazható időszak az egy műszakban, illetve a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében? Mit kell vizsgálni akkor, ha az időszak lejár?
6. cikk / 7 Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók szabadsága
Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a szabadságos napok kiadásánál, illetve számfejtésénél a munkaidőkeretben napi 12 órás munkaidőben, órabérben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Helyes-e az az alkalmazás, hogy kiadásnál a munkarend szerinti munkanapokra írják ki, és számfejtik a szabadságra jutó távolléti díjat, azaz 1 órára jutó távolléti díj x 12 óra napi teljes munkaidő? A szabadságos napok nyilvántartásánál ez a dolgozónál 1 szabadságos napot jelent, vagy át kell számolni napi 8 órás munkarendnek megfelelően, tehát 12 órában foglalkoztatottnál 1 napi szabadságos távollét 1,5 nap szabadságnapot jelent, vagy ugyanúgy 1 szabadságnapot kell a nyilvántartásban is figyelembe venni? Hasonlóan kell eljárni a táppénz esetén is?
7. cikk / 7 Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya
Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?