13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 GYED megállapítása
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
2. cikk / 13 Tb-kiskönyv
Kérdés: Mit tehet a kifizetőhely abban az esetben, ha a munkavállaló tb-kiskönyvében nem szerepel a fizetés nélküli szabadság időszaka? Az érintett dolgozó több mint négy évig dolgozott egy kormányhivatalnál kormányzati tisztviselői jogviszonyban, 2022. januártól márciusig fizetés nélküli szabadságon volt, mert nem vette fel a védőoltást, majd március végén megszűnt a jogviszonya, és elhelyezkedett a versenyszférában. A kérdés egy esetleges későbbi táppénzszámfejtés miatt merült fel.
3. cikk / 13 Fizetés nélküli szabadság bejelentése
Kérdés: Köteles bejelenteni a kötelezően kiadandó fizetés nélküli szabadság időtartamát a munkáltató a 'T1041-es nyomtatványon?
4. cikk / 13 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
5. cikk / 13 Biztosítás szülési szabadság ideje alatt
Kérdés: Szünetel a biztosítási ideje a munkaviszonyban álló szülő nőnek abban az esetben, ha az Mt.-ben szabályozott szülési szabadság időtartama alatt otthon kíván lenni a gyermekével, azonban nem igényli a szülési szabadság teljes időtartama alatt a csecsemőgondozási díjat, sem pedig gyermekgondozási segélyt?
6. cikk / 13 GYED-jogosultság II.
Kérdés: Le kell állítani a GYED-ellátás folyósítását a szabadság lejárta után annak a munkavállalónak az esetében, aki jelezte a munkáltatójának, hogy 2020. augusztus 1-jétől bölcsődébe fogja járatni a gyermekét, de nem áll munkába, hanem a felgyülemlett szabadsága kivétele után szeretne elmenni fizetés nélküli szabadságra?
7. cikk / 13 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló szülése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2016 óta áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, a veszélyhelyzet miatt 2020. április 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, mert a munkáltatója átmenetileg bezárt, és első gyermeke előreláthatóan 2020. június közepén fog megszületni?
8. cikk / 13 Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
9. cikk / 13 Szünetelő egyéni vállalkozás figyelembevétele ellátásra való jogosultság megállapítása során
Kérdés: Beszámítható a csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz az egyéni vállalkozásban töltött idő annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. december 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában heti 40 órás munkaidőben, 2017. március 8-tól veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és 2012-től egyéni vállalkozó, de a tevékenységét 2016. december 1-jétől három évig szünetelteti?
10. cikk / 13 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?