7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 CSED-jogosultság
Kérdés: Jogosult csecsemőgondozási díjra az Eb-tv. 40. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat figyelembe véve a munkavállaló abban az esetben, ha várandósságát közölte a munkáltatóval, de 2024. március 11. napjától nem igazolta a távolmaradását, keresőképtelen igazolást nem nyújtott be, külföldön tartózkodik, biztosítása szünetel? A szülés várható időpontja 2024. szeptember 15. A munkáltató a szülés kapcsán a szülési szabadságot biztosítja a munkavállaló kérésének megfelelően, aki előzetes vizsgálat alapján rendelkezik a szülést megelőző két éven belül 365 nap biztosításban töltött idővel. A szülési szabadság biztosítja a munkavállaló számára a biztosítás fennállását, és ezzel a csecsemőgondozási díjra való jogosultságot, eleget téve annak a feltételnek, hogy a gyermek a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik?
2. cikk / 7 GYED megállapítása
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
3. cikk / 7 Jogalap nélkül felvett ellátás
Kérdés: Igénylőváltás esetén lehetséges a jogalap nélkül felvett gyermekgondozási díj visszamenőleges visszakövetelése úgynevezett betudás útján? Miként történik a korábban megállapított ellátásról történő lemondás, és milyen formában kerül rendezésre az esetleg jogalap nélkül felvett ellátás?
4. cikk / 7 Fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozó szülése
Kérdés: Jogosult lesz a szülési szabadság időtartamára pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra az édesanya abban az esetben, ha 2002-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, második gyermekével 2014. április 10-ig GYES-ben részesült, ezután fizetés nélküli szabadságot kért, és gyermekeivel külföldre távozott az ott dolgozó férje után, majd 2016. augusztus 1-jén ismét munkába állt, 2017. február 6-tól pedig veszélyeztetett terhesként keresőképtelen, és a harmadik gyermek születésének várható időpontjáig, 2017. június 6-ig előreláthatóan táppénzben részesül? A táppénzt a jelenlegi foglalkoztatónál működő kifizetőhely folyósítja. Külföldi tartózkodása alatt az édesanya nem dolgozott.
5. cikk / 7 Amerikába kiküldött munkavállaló szülése
Kérdés: Jogosult lesz a gyermeke születésével kapcsolatos juttatásokra az a munkavállaló, akit a cége három évre Amerikába küldött kiküldetésre, továbbra is Magyarországon biztosított, itt kapja a fizetését, itt adózik, itt fizetik utána a járulékokat, de Amerikában is biztosított, ott jár orvosi ellenőrzésekre, és a gyermeke is ott fog születni?
6. cikk / 7 Anyasági ellátások igénylése
Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
7. cikk / 7 Foglalkoztatói teendők szülés esetén
Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?