13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Középiskolai tanár nyugdíjazása
Kérdés:
Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?
2. cikk / 13 Gyermekneveléssel töltött idő beszámítása szolgálati időként
Kérdés: Nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozási segély időszaka?
3. cikk / 13 Ápolási díjban részesülő munkavállaló
Kérdés: Biztosítottnak minősül az a munkavállaló, aki édesanyja betegsége miatt fizetés nélküli szabadságot kért, és jelenleg ápolási díjban részesül, vagy meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Végezhet munkát részmunkaidőben a cégnél az ellátása veszélyeztetése nélkül?
4. cikk / 13 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló I.
Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalója után abban az esetben is, ha a dolgozó egyébként egyéni vállalkozóként biztosított, és így egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzett? Milyen összeggel veszik figyelembe ezt az időszakot a nyugdíjszámítás során?
5. cikk / 13 Apa GYED-jogosultsága
Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
6. cikk / 13 Nagyszülő GYED-e, GYES-e
Kérdés: Jogosult GYED-re, illetve GYES-re egy munkaviszonyban álló nagyszülő, ha igen, mikortól? A GYED-en töltött idő beleszámít a nagyszülő szolgálati idejébe és a nyugdíjalapjába?
7. cikk / 13 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: A nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapítása során csökkentik a szolgálati időt a táppénzes időszakokkal, vagy az ellátás összege csökken a kieső járulékfizetés miatt?
8. cikk / 13 Nyugdíj összegének csökkentése
Kérdés: Jogszerű-e a nyugdíj csökkentéséről szóló határozat az alábbi esetben?
Az igénylő 2008. november 14-én betöltötte a 62. életévét, és nyugdíjat igényelt. A nyugdíj-biztosítási igazgatóság 43 év 150 nap szolgálati időt állapított meg a részére úgy, hogy az 1989. július 1-jétől 1997. április 30-ig tartó időszakban a magyar munkáltatójánál fizetés nélküli szabadságon volt, és a szolgálati idő szerzésének érdekében a munkáltatója részére megfizetett havi 24 000 forint összeg után 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, amelyet a munkáltatója továbbított a hatóságoknak. A nyugdíj megállapítása során az eredeti határozatban erre az időszakra szolgálati időt számítottak a részére, de bért nem vettek figyelembe. Az említett időszakban az igénylő külföldön is szolgálati időt szerzett, és 2011 novemberében, a 65. életéve betöltése után ennek figyelembevételével kérte a külföldi nyugdíj megállapítását. Ez meg is történt, a magyar nyugdíj összege viszont drasztikusan csökkent, mert beszámításra került a külföldi munkavégzés idején bejelentett havi 24 000 forint összegű jövedelem is.
Az igénylő 2008. november 14-én betöltötte a 62. életévét, és nyugdíjat igényelt. A nyugdíj-biztosítási igazgatóság 43 év 150 nap szolgálati időt állapított meg a részére úgy, hogy az 1989. július 1-jétől 1997. április 30-ig tartó időszakban a magyar munkáltatójánál fizetés nélküli szabadságon volt, és a szolgálati idő szerzésének érdekében a munkáltatója részére megfizetett havi 24 000 forint összeg után 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, amelyet a munkáltatója továbbított a hatóságoknak. A nyugdíj megállapítása során az eredeti határozatban erre az időszakra szolgálati időt számítottak a részére, de bért nem vettek figyelembe. Az említett időszakban az igénylő külföldön is szolgálati időt szerzett, és 2011 novemberében, a 65. életéve betöltése után ennek figyelembevételével kérte a külföldi nyugdíj megállapítását. Ez meg is történt, a magyar nyugdíj összege viszont drasztikusan csökkent, mert beszámításra került a külföldi munkavégzés idején bejelentett havi 24 000 forint összegű jövedelem is.
9. cikk / 13 Közterhek fizetés nélküli szabadság ideje alatt
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a közalkalmazottnak, akinek munkáltatója egy év fizetés nélküli szabadságot engedélyezett? Milyen következményei lesznek ennek az időszaknak az érintett társadalombiztosítási jogviszonyára?
10. cikk / 13 Munkaidő csökkentésének hatásai
Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
