Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó esetében nem lehet szó. Továbbá a ténylegesen kifizetett/felvett tagi jövedelem után 15 százalékos személyi jövedelemadó(előleg)-fizetési kötelezettség merül fel. Az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi nyugdíjban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

7-es adószámmal rendelkező magánszemély foglalkoztatása

Kérdés: Milyen bejelentési, illetve egyéb kötelezettsége van egy alapítványnak abban az esetben, ha 7-es adószámmal rendelkező magánszemélyt foglalkoztat, aki rendelkezik heti 36 órás főállással? A foglalkoztatott nettó 50 000 forint megbízási díjat kért, és 10 százalékos költséghányadról nyilatkozott, így a megállapított díjazása 71 125 forint. Milyen összeget kell szerepeltetnie a megbízottnak az általa kiállított számlán?
Részlet a válaszából: […] ...(napi 1015 forint) járulékalapot képező jövedelem elérése esetén keletkezik. Járulékalapot képező jövedelemnek a bevételből az adóelőleg-alapot képező jövedelmet kell tekinteni, ami önálló tevékenységből származó bevétel esetén a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 4.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...az errea célra rendszeresített nyomtatványon bejelentést tehet az állami adóhatóságnaka járulékalapot képező jövedelem, illetve adóelőleg-alap mértékéről a Tbj. 20.§ (2) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében és 29/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemnek minősül, ami után a kifizetőnek 11 százalék egészségügyihozzájárulást kell fizetnie. (Amennyiben a kifizetőnek nincs adóelőleg-levonásikötelezettsége – a jelen esetben ez akkor fordul elő, ha nem tudja, hogy a bíródíjazása éves szinten meghaladta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.