Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] ...tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja; a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítással összefüggő kötelezettség vele kapcsolatban, hacsak az esetleges osztaléka után felmerülő 14 százalékos ehót nem soroljuk ebbe a körbe.Amennyiben viszont a tulajdonos tagot a Tbj-tv. 16. §-ában foglaltak szerint semmilyen alapon nem illeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

1953-ban született férfi nyugellátása

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a két 1953-ban született férfi munkavállaló, aki 44, illetve 42 év szolgálati idővel rendelkezik? Milyen nyomtatványon kell elindítani az ellátások igénylését?
Részlet a válaszából: […] ...a különböző kedvezményekkel, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt igénybe vehető öregségi nyugdíjfajtákat, így az előrehozott öregségi nyugdíjat, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, a korkedvezményes nyugdíjat, a bányásznyugdíjat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Német kisebbségi tulajdonos ügyvezető közterhei

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft.-ben 4 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró, németországi lakhellyel rendelkező és ott német öregségi nyugdíjat kapó ügyvezető havonta 1-2 napot tartózkodik Magyarországon a kft. ügyvezetői teendőinek ellátása érdekében, míg a többi napon telefonon látja el ebbéli feladatait. Munkájáért nem osztalékot, hanem havi 75 ezer forint díjazást számol el a cég, amiből levonják az szja-t, és befizetik a havi 3450 forintos eho-t. Eddig vállalkozási szerződés alapján dolgozott, amit jogász készített. 2004. május 1. után – úgy tudja a cég – ha hozza a nyugdíjigazolást, akkor az eho-n kívül 5 százalék baleseti járulékot kell fizetnie és erre megbízási szerződést kell kötni, és nem vállalkozóit. Kell-e mást is fizetni? Helyesen járt-e el a cég eddig és most?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján úgy tűnik, hogy a cég sem május 1-jétől, sem ezt megelőzően nem járt el teljesen jogszerűen.A helyes megoldás megtalálása érdekében mindenekelőtt az érintett munkavállaló jogviszonyát kell tisztázni.A Gt. 30. § (3) bekezdése egyértelműen rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség a naptári hónap teljes tartama alatt nem áll fenn, egy naptári napra a minimálbér 30-ad részét kell figyelembe venni.Az Eho-tv. változásai 2004-benNem kell megfizetni a százalékos mértékű eho-t a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után: az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Túlvont nyugdíjjárulék

Kérdés: Egy munkavállaló 2002 januárjában lépett ki, most pedig a 2001. évre vonatkozó nyugdíjjárulék-többletének visszafizetését kéri arra hivatkozva, hogy ezt elfelejtette szja-bevallásában rendezni. A túlvonás ténye a bemutatott bizonylatok alapján valóban fennáll. Ennek elszámolása kinek a feladata?
Részlet a válaszából: […] ...a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettek, valamint az önkéntes megállapodást kötők kivételével sehol sem említ olyan kötelezettséget, ami szerint a biztosítottnak saját magának kellene megállapítania, bevallania és az APEH-nél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.