Kft. tagjainak biztosítása

Kérdés: Hogyan kell elbírálni egy újonnan alakult kft. három tagjának biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha mindhárman közreműködnek a cég tevékenységében, és ellátják az ügyvezetői tevékenységet is? Az egyik tag magyar állampolgár, a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, a másik szintén magyar állampolgár tag korhatár előtti ellátást kap, a harmadik tag pedig kínai állampolgár, aki Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel tartózkodik, és hazájában semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik. Nyugdíjasnak minősíthető a nők kedvezményes nyugdíjában, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő tag?
Részlet a válaszából: […] ...alá esik, mint a magyar állampolgárok, vele kapcsolatban semmilyen különös szabály ismeretére nincs szükség.A nők kedvezményes nyugdíjában részesülő tag kiegészítő tevékenységűnek minősül, ami azt jelenti, hogy a Tbj-tv. 6. §-ában felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

Személyes közreműködés GYES mellett

Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszonyban ingyenesen egy kft. tagja abban az esetben, ha gyermeke kétéves kora után GYES-t kíván igénybe venni, és a cégben van egy másik ügyvezető is? Lehet két ügyvezetője egy időben egy cégnek? Kötelező jövedelmet kivennie abban az esetben, ha a társaság tevékenységében személyesen is közreműködik? Milyen közterheket kell megfizetni a személyes közreműködésre tekintettel? Kell módosítani a társasági szerződést abban az esetben, ha a személyes közreműködést, illetve az ügyvezetést munka-viszony keretében szeretné ellátni? Van valamilyen időkorlát a munkaidőre vonatkozóan a GYES melletti munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...van.Az ügyvezetés természetesen ellátható megbízási jogviszony keretében, amelyben – jellegénél fakadóan – nem kötelező a díjfizetés, sőt a Ptk. 6:280. §-a tartalmaz is rendelkezéseket a megbízási szerződések ingyenességére vonatkozóan.Abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Alapbérbe beépített pótlékok

Kérdés: Jogszerűen jár el a munkáltató abban az esetben, ha egy 24/48 órás munkarendben dolgozó portást a minimálbérrel megegyező munkabérrel foglalkoztat annak ellenére, hogy a munkavállaló havi 240 órát dolgozik? A munkaviszony bejelentésekor ebben az esetben heti 60 órát kell szerepeltetni? Kell valamilyen pluszösszeget fizetni ebben az esetben annak ellenére, hogy a munkaszerződés szerint a megállapított alapbére a bérpótlékokat is tartalmazza? Hogyan kell elszámolni a szabadságot ebben az esetben? Hány napnak felel meg egy 24 órás munkanap? Hogyan kell elszámolni a betegszabadság napjait?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az a fentiek közül mely pótlékokat foglalja magában. A bérpótlékok a munkavállalót jogosultságtól függően megillető többletdíjazások, és e rendeltetésük nem veszhet el azáltal, hogy az Mt. lehetővé tette bizonyos pótlékok alapbéresítését. Továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

NAV megállapításai kft. ügyvezetője munkaviszonyára vonatkozóan

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy kft.-nek abban az esetben, ha a NAV ellenőrzése megállapította, hogy a cég ügyvezetője 4 órás munkaviszonyban nem láthatta el a feladatait az ellenőrzött 2011-2012. években? Az ellenőrzésről készült határozatban a garantált bérminimum alapján kötelezték a céget a közterhek visszamenőleges megfizetésére.
Részlet a válaszából: […] ...– okból a szóban forgó ügyvezetőt jogszerűen társas vállalkozónak kell tekinteni, abban az esetben a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetői díjazását kell tekinteni. Abban az esetben, ha az ügyvezető díjazásban nem részesül, vagy a jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Jutalék beszámítása a távolléti díjba

Kérdés: Be kell-e számítani a távolléti díj kiszámításánál egy kereskedelemmel foglalkozó cégnél a dolgozók részére fizetett jutalék összegét abban az esetben, ha ez a juttatás nem szerepel a munkaszerződésben, és csak alkalmanként, az eladott áruk mennyiségétől függően kapják?
Részlet a válaszából: […] ...távollétidíj-számítás szabályainak ismertetése és a kérdéskonkrét megválaszolása előtt érdemes kitérni arra, hogy a munkavállalót mikor,milyen esetekben illeti meg távolléti díj.Az Mt. 151. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, hamunkaviszonyra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...kivételesen térhet el egymástól. Ilyen például, amikor– a dolgozó jövedelméből munkavállalói érdek-képviseleti(szakszervezeti) tagdíj kerül levonásra, melynek összege figyelmen kívülhagyandó a személyi jövedelemadó szempontjából, míg a járulékalapba beszámít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Teljesítménybéres dolgozók bérminimuma

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a 316/2005. Korm. rendelet rendelkezéseit 50 év feletti teljesítménybéres dolgozók esetében?
Részlet a válaszából: […] ...legkisebbmunkabér (minimálbér) jár, és a személyi alapbért időbérben (bruttó összegben)kell meghatározni.Időbér alkalmazása esetén a díjazás a munkavégzés időtartamáhozigazodik. Általában meghatározott időegységre (órára, hónapra stb.) vetítveállapítják meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Nyugdíjas és mellékfoglalkozású munkavállalók bérminimuma

Kérdés: Igaz-e az, hogy a garantált bérminimum nem vonatkozik a nyugdíjas munkavállalókra és a mellékfoglalkozásúakra?
Részlet a válaszából: […] ...a kormányrendelet hatálya az 1.§ szerint minden munkáltatóra ésmunkavállalóra kiterjed. Ebből következően előírásait mind a nyugdíjasként,mind a főfoglalkozás melletti további jogviszonyban – részmunkaidőben -foglalkoztatott munkavállalókra alkalmazni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.