Átalányadózó egyéni vállalkozó bevallása

Kérdés:

Hogyan alakul a 2024. június 30-ig főfoglalkozású munkaviszonya mellett munkát végző átalányadózó egyéni vállalkozó III. negyedévi bevallása abban az esetben, ha a bevétele az első negyedévben 600.000 forint, a II. negyedévben pedig 1.050.000 forint volt, júniusban nem volt bevétele, júliusban 1.700.000 forintot kapott, augusztusban pedig nem volt bevétel, és nem is várható? A vállalkozó munkaviszonya 2024. június 30-án megszűnt, szeptember 7-től nyugdíjas lesz, és szeptember második felétől az év hátralévő részében viszonylag magas bevételekre számít. Az átalányadózó vállalkozó 40 százalékos költséghányadot alkalmaz.

Részlet a válaszából: […] ...következik, miszerint, ha az Szja-tv. rendelkezései szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozó öregségi nyugdíj iránti igényt nyújt be, az igénylés benyújtását követő harminc napon belül saját magára vonatkozóan soron kívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...akkor keletkezik biztosítási kötelezettség, ha a járulékalap eléri a minimálbér 30 százalékát. A járulékalap ez esetben a megbízási díj költségekkel csökkentett része. Költségként elszámolható egy 10 százalékos költséghányad, ez esetben nincs szükség számlákra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Dönthet úgy az átalányadózó egyéni vállalkozó, hogy a minimálbérnél magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat, tekintettel arra, hogy jogszabályok értelmében a járulék alapja legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum, amiből szó szerinti értelmezésben az következik, hogy a járulékalapja ennél magasabb is lehet?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó (hasonlóan a személyi jövedelemadó szerinti adózást alkalmazó vállalkozóhoz) nem vállalhatja, hogy a nyugdíjjárulékot a minimálbérnél (garantált bérminimumnál), egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékát pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, illetve a minimálbér (garantált bérminimum) 100 százaléka után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. Ez a szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy amelyik hónapban a tényleges járulékalap (tehát az átalányadó alapja)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Az éves összesített vállalkozói jövedelem, vagy a számlánkénti összeg lesz-e a járulékalap annak az egyéni vállalkozónak az esetében, aki jelenleg GYES-en van 2 és fél éves gyermekével, de vizsgaelnökként 1-1 napra összesen 7 alkalommal bocsátott ki számlát? A vállalkozó bevételét csökkenti az internet díja, valamint a szakmai könyvek értéke.
Részlet a válaszából: […] ...minden eshetőséggelszámolva készítettük el. Az egyéni vállalkozó a 27 százalékostársadalombiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és azegészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerintiadózás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.